Tags

Előző héten tíz olyan fogászati tévhitet mutattunk be, melyeket érdemes átgondolnunk, felülvizsgálnunk. Ilyen a drágább fogkrém jobb minősége, a vérző fog moshatatlansága, a fogmosást helyettesítő rágógumi, a kezelhetetlen szuvas fog és így tovább.

A fogszuvasodás nem korunk problémája. Ahogyan erről egy korábbi írásunkban beszámoltunk, az ókorban valóban egy szúnak tulajdonították a problémát. Persze ez nem igaz. A fogszuvasodás alatt a fogzománc folyamatos elvékonyodását, majd eltörését értjük. Ennek oka, hogy fogainkban az ásványi anyagokat beépítő tényezők száma lecsökkent, az azokat kioldó tényezőkkel szemben. Épp ezért egy összetett jelenségről beszélhetünk, melyben több tényező játszik közre.

Valószínűleg mindnyájan rendszeresen használunk fogkefét, és lelkesen tisztítjuk fogainkat. Sajnos azonban nagyon kevés fogkefe tud behatolni a fogak közé, és hajlamosak vagyunk megelégedni azzal, ha fogazatunk külső és belső felszínét makulátlannak tudjuk. A gond csak az, hogy az ételmaradékok legtöbbször két fog között telepszenek meg elindítva ezzel a fogszuvasodás folyamatát. Ezt sokszor észre sem vesszük, vagy csak akkor mikor már nagy a baj. Ne essünk kétségbe, a folyamat megelőzhető! Ehhez nem kell mást tennünk, mint beszerezni egy csomag fogselymet.

Sok rémtörténet kering a bölcsességfogakról, azok kihúzásáról, és a velük járó problémákról. Valójában a bölcsességfog jövője személyenként változik, sőt vannak olyanok, akiknek sosem nő ki ez a foguk. Hogyan lehetséges ez? Következő cikkünkben igyekszünk fényt deríteni rá.

Legutóbb, mikor fogászati ellenőrzésen jártam a vizsgálat végén a fogorvosom vidáman megjegyezte, hogy ha már itt vagyok, gyorsan leszedi a fogkövemet. Egy pillanatra megijedtem. Fogkő?

Elérkeztünk a nyár kétharmadához. Néhányan már túl vannak a régóta várt családi nyaraláson, mások még csak álmodoznak a jól megérdemelt pihenésről, a hegyekben való túrázásról, búvárkodásról. A számos programlehetőség mellett kisebb gondunk is nagyobb annál, mint sem hogy a fogainkkal foglalkozzunk a nyáron.

Fogaink igen erős anyagból készültek, épp ezért rendkívül ellenállók a legtöbb erőhatással, hővel, kemény anyaggal szemben. Ennek ellenére előfordulhat, hogy fogunkból letörik egy darab, megreped, meglazul. Igen, való igaz, hogy az évek múlásával csontjaink elöregednek, azt azonban le kell szögeznünk, hogy fogaink szerkezete nem magától gyengül el. Törékennyé váláshoz mi magunk is hozzájárulunk, méghozzá olyan tevékenységekkel, melyekről nem is sejtjük, hogy károsítják fogainkat. A következőkben azokat a szokásokat vizsgáljuk, melyek elősegítik a fogszövet roncsolódását.

Napjainkban egyre többen panaszkodnak állkapocsi fájdalomra. Ilyenkor azonban nem konkrétan az állkapcsunk fáj, hanem az állkapocs-ízületünk. Ettől persze még nem érezzük magunkat jobban. De mi tévők legyünk? Ne beszéljünk? Ne együnk? Ne mosolyogjunk? Mielőtt örök fogyókúrára és búskomorságra kárhoztatjuk magunkat, próbáljunk rájönni arra, mi okozza a fájdalmat, majd ennek tükrében válasszuk ki a legmegfelelőbb kezelési módot. Ebben segít nekünk a következő cikk.

Egy nemrég publikált angol tanulmány szerint az irodai dolgozók hamarabb szembesülnek fogászati problémákkal. Mi lehet ennek az oka? Valószínűleg a kiegyensúlyozatlan, helytelen táplálkozás. Étkezési szokásainkkal ugyanis nagyban befolyásoljuk a fogainkon megtelepedő bakteriális biofilm mennyiségét. Ez a mikroorganizmusok egy felületen összetapadt, egybefüggő sejtjeiből áll. A krónikus bakteriális fertőzések egyik legfőbb táptalaja, épp ezért fontos, hogy megfelelően kezeljük.

Sajnos hajlamosak vagyunk elhinni olyan tanácsokat, melyek megalapozatlanok, csupán azért mert megbízhatónak tartjuk a forrást, vagy, mert kevés információval rendelkezünk a témát illetően. Nincs ez másképp sem a fogászati tévhitekkel. Tényleg minden étkezés után fogat kell mosni? Semmit sem tehetünk a rossz fogak ellen, mert azok genetikailag öröklődnek? Nem biztos. A következőkben hasonlóan igaznak hitt bölcsességekről rántjuk le a leplet.