Segítség! Fáj az állkapcsom!

Napjainkban egyre többen panaszkodnak állkapocsi fájdalomra. Ilyenkor azonban nem konkrétan az állkapcsunk fáj, hanem az állkapocs-ízületünk. Ettől persze még nem érezzük magunkat jobban. De mi tévők legyünk? Ne beszéljünk? Ne együnk? Ne mosolyogjunk? Mielőtt örök fogyókúrára és búskomorságra kárhoztatjuk magunkat, próbáljunk rájönni arra, mi okozza a fájdalmat, majd ennek tükrében válasszuk ki a legmegfelelőbb kezelési módot. Ebben segít nekünk a következő cikk.

Melyik ízületünkről van szó?

Az állkapocsízület, vagy tudományos nevén temporomandibuláris-ízület szerveztünk azon része, ahol az alsó álkapcsunk (mandibula) kapcsolódik a koponya halántékcsontjához. Épp ezért egy igen összetett kis szerkezetről van szó, amit a nap szinte minden percében használunk: amikor nyelünk, rágunk, beszélünk stb. Elhelyezkedését akár ki is tapinthatjuk a következő módszerrel:

Tegyük tenyerünket közvetlenül füleink elé, nyissuk ki teljesen, majd csukjuk be a szánkat. Másik lehetőség, hogy kisujjunkat a hallójáratba helyezzük finoman úgy, hogy kézkörmeink hátrafelé nézzenek, finoman előrenyomjuk, miközben állkapcsunkat nyitjuk és zárjuk.

Az ízület megbetegedései

Először 1934-ben, Dr. J. B. Costen fogalmazta meg, hogy az állkapocs-ízületi rendellenesség egy olyan állapot, amikor az ízületek fokozott nyomásnak vannak kitéve. Ezt az izmok, az állkapocs vagy a fogak helytelen állása okozhatja. Épp ezért ahhoz, hogy az állkapocs maradéktalanul el tudja látni funkcióját, hiánytalan, egészséges fogazatra van szükségünk. Ennek hiányában az állkapocs a normálistól eltérő módon mozog, ami komoly fájdalommal járhat.

Costen nemcsak ezt a rendellenességet fedezte fel, de felhívta az orvosok figyelmét arra, hogy a rossz harapás korrigálásával, a nyomás csökkentésével, a szájüregi sínekkel akár a fej-, a fül-, és a nyakfájás is elmulasztható. A probléma egyáltalán nem elhanyagolható, az USA-ban kb. 75 millió embert érintenek az állkapocs-ízületi gondok, és ami a leginkább megnehezíti a kezelést az az, hogy sokaknál még nincs diagnosztizálva a különböző fájdalmak gyökere.

Vissza a gyökerekhez!

Az ízületi panaszok „miért”-jét alapvetően két csoportra bonthatjuk:

1. Az ízület organikus betegségei
2. Az ízület funkcionális zavara

Az első csoportba tartoznak a veleszületett szabálytalanságok, a fejlődési, növekedési rendellenességek. Ilyen esetben az alsó és felső állkapocs hibásan illeszkedik. Előfordulhatnak olyan sérülések is, melynek következtében az állkapocs kimozdul eredeti pozíciójából. Ilyenkor nagyon fontos, hogy gyorsan helyre tegyék, máskülönben ez már csak műtéttel hajtható végre. Ha nagyobb a baj, és törés keletkezik, szükségessé válik a terület rögzítése. A probléma lehet egy gyulladt fog (ezt távolíttassuk el, ha szükséges), helytelen fogszabályozás, rossz minőségű fogászati kezelés, vagy fog hiánya (ez esetben pótoltassuk). Ezek a tünetek komolyabbak, ám ritkábban is fordulnak elő. A lényeg: mindenképpen kezeljük a problémát és teremtsük meg a helyes rágás körülményeit.

A kutatások még nem tudnak biztos magyarázatot adni arra, mitől alakul ki az állkapocs-ízületi fájdalom akkor, ha nem organikus betegségről van szó. Ilyenkor az állkapocs-ízület és a rágóizmok érzékenyek lesznek a nyomásra, fájdalmat érzünk, ha mozgatnunk kell az állkapcsunkat, épp ezért sokszor ki sem nyitjuk, kialakulhat szájzár. Az álkapocs mozgása során kattogó hangot ad ki, az ott érzékelt fájdalom pedig, akár a fül környékére, a halántékra is kisugározhat, rosszabb esetben az egész arcfelünket érintheti.

Az állkapocs-ízület okozta fájdalom általában csak az egyik oldalon jelentkezik, így ez intő jel lehet. A probléma a 20-40 éves korosztály körében elterjedt, a nőknél háromszor gyakrabban jelentkezik, mint a férfiaknál. Speciális esetben lelki eredetű is lehet, ilyenkor a fogak túlzott összeszorítása a fájdalom közvetlen forrása.

Fájdalom STOP!

Az állkapocs fájdalom kezelése a probléma forrásától függően igen sokféle lehet, ezekből gyűjtöttünk össze Nektek néhányat:

Stresszoldás

Túlzott stressz esetén érdemes relaxációs gyakorlatokat végezni, lazítani. Ha nem riadunk vissza egy kis mozgástól akár jógázhatunk is! A belső kiegyensúlyozottság növelésével csökkenthetjük az ízületeket terhelő nyomást.

Okklúziós sínek

Léteznek speciális fogászati sínek, melyekkel beállítható a megfelelő harapási magasság. Javasolt ezek egész napos viselése. Ezeket a síneket mindenképpen személyre szabottan kell elkészíteni és a korrekció előrehaladásával folyamatosan igazítani, állítani kell rajtuk. Ha hajlamosak vagyunk az éjszakai fogcsikorgatásra, fogaink összeszorítására, könnyen elképzelhető, hogy reggel fejfájással ébredünk. Ezt elkerülendő viseljük este is a síneket!

Gyógyszerek

Számos gyulladáscsökkentőt lehet már vény nélkül kiváltani, de ha nem szeretnénk a véletlenre bízni választásunkat, kérjük ki fogorvosunk véleményét. Ő adott esetben komolyabb orvosságot is felírhat. A fogak összeszorításán izomlazítók, antidepresszánsok és stresszoldók is segíthetnek.

Fizikoterápia

Végezzünk olyan gyakorlatokat, melyek elősegítik a helyes testtartás kialakulását. Igyekezzünk odafigyelni gerincünk egyenesen tartására, masszírozzuk a fájó izmokat.

Lézerterápia

A fogorvosok már használják az olyan lézerterápiákat, melyek segítenek a fájdalomcsillapításban és a gyulladáscsökkentésben. Bátran érdeklődjünk orvosunknál!

Megfelelő ételek fogyasztása

Ha állkapcsunk rehabilitációt igényel, érdemes puha, pépes, krémes ételeket fogyasztani, amik nem igényelnek kemény rágást, így fogyasztásuk nem megterhelő. Ilyen lehet a joghurt, a párolt zöldségek, gyümölcsök, krémsajtok, levesek, tojásrántotta stb.

Ha fájdalmunk eredete egy fájó, vagy hiányzó fog, látogassunk el fogorvosunkhoz és kérdezzük ki a megfelelő kezelésről. Amennyiben egyik módszer sem válik be, mindenképpen forduljunk orvoshoz!