Újév - itt és ott

Január elsejével új évet kezdtünk. Reméljük mindenki hatalmas ünnepléssel, vagy meghitt együttléttel búcsúztatta 2013-t és teljes erejével dolgozik a 2014-es szakaszon. Ilyenkor általában tele vagyunk tervekkel, fogadalmakkal és jó esetben az újrakezdés energiájával. Nem minden nemzet van túl azonban az újév köszöntésén. Ennek igen egyszerű oka van: náluk nem január elseje jelenti az év első napját, és az újévi hagyományok is merőben eltérnek a mieinktől. Ebből készítettünk nektek egy rövid összeállítást.

A mi újévünk

Január elseje majdnem minden olyan országban újév első napjaként van számon tartva, ahol Gergely-naptárt használnak. Ebbe a napba általában zenével, tánccal és visszaszámlálással lépünk át, melyet gyakran hangos, színes tűzijáték kísér. A magyarok gyakran kiskarácsonynak is hívják ezt a napot. Régen ilyenkor házról házra jártak a családok és jókívánságok kíséretében almát, diót osztogattak. Sokan úgy tartották, hogy amit ezen a napon csinálunk, az meghatározza az egész további évet. Épp ezért fontos volt, hogy jót cselekedjünk, kora reggel megmosakodjunk, és így egész évben frissek legyünk. Számos tiltás és előírás is vonatkozik erre a napra, melyek közül sokat ti is biztos ismertek. Sok lencsét kell ennünk, hogy gazdagok legyünk, nem szabad azonban baromfit fogyasztani, mert az elkaparja a szerencsénket. Ha csillagos az ég, rövid téllel számolhatunk, ha piros a hajnal széltől fogunk szenvedni.

Kínai újév

A kínai újév a legnagyobb ünnepség a világ egynegyede számára. Holdújévnek is nevezik, mégpedig azért, mert a február 4-hez legközelebb eső újhold napján ünneplik. A kínai újév időpontja, akárcsak a mi húsvétunk, évről-évre változik, kiszámítása igen nehéz, így a kínai lakosság is csak a hivatalos naptárakból tájékozódik. Általában azért január 21 és február 21 közé esik. Az újév egyben a tavasz kezdete is, így ezt az időszakot tavaszünnepnek hívják. A készülődés már hetekkel előre megkezdődik, akárcsak nálunk az advent. Az egyik legfontosabb tevékenység ilyenkor a takarítás, meg kell tisztítani ugyanis a házat az elmúlt év káros hatásaitól. Kisöpörnek, kimeszelnek, alkalomadtán újrafestik a nyílászárókat. Nagyon fontos azonban, hogy takarítás alatt a szemetet a szoba közepére söpörjük, ott gyűjtsük össze és valamilyen hátsó ajtón keresztül vigyük ki. Ha nem így cselekszünk, azt a családunk fogja bánni. Újév napján minden takarítóeszközt el kell rejteni és még véletlenül se takarítsunk, különben a szerencse elpártol tőlünk. Újév előestéjén összegyűlik a család, játszanak, beszélgetnek, petárdát durrogtatnak. Ezen a napon mindennek tökéletesen kell sikerülnie. Igyekeznek új ruhát ölteni magukra, és még az ünnep előtt behajtani adósságaikat. Az ételek igen változatosak és bőséggel van belőlük, hogy maradjon másnapra, ez ugyanis jó előjel. Ezen a napon nem használhatnak negatív szavakat, kijelentéseket. Főszerepet kap a narancs, ugyanis igen hasonló hangzása van, mint az aranynak. Az ünnep színe a piros, mely a szerencse és a bőség jelképe. Innen ered a “piros tasak” (hong bao) ajándékozása is. Egy piros ünnepi borítékba papírpénzt rejtenek, ezt ajándékozzák a gyerekeknek és a fiatal férfiaknak. Óvatosnak kell azonban lennünk! Ha a csomagban páratlan számú az összeg, az a megajándékozottnak és az ajándékozónak is szerencsétlenséget jelent. Az ünnepséget a 15. napon a lampion ünnep zárja.

Perzsa újév

Ezt az ünnepet Indiában, Törökországban, Afganisztánban, Iránban, Azerbajdzsánban, Zanzibáron és Közép-Ázsia több országában tarják. Ez a nap, akárcsak a kínaiaknál, a tavasz első napja és az év első napja az iráni naptárban. A legtöbb közösség állandóan március 21-én ünnepli, mások a tavaszi napéjegyenlőség időpontjában, ami akár március 20, 21, de 22 is lehet. A perzsák ünnepe, melyet noruz-nak hívnak, tizenhárom napig tart és immár 3000 éve ünneplik. Arról nem rendelkezünk pontos információval, hogy honnan ered, de Zarathusztra idején, a Kr. e. VI. szd.-ban már komoly jelentőséggel bírt. Az iszlám forradalom kitörése óta ez az ünnep állít emléket az 1979-es forradalom mártírjainak is.

Az ünnepi készülődés pár nappal hamarabb kezdődik, itt is takarítással, ám ezalatt az egész település megtisztítását értjük. A perzsa időszámítás szerinti utolsó hónap utolsó szerdáján (cseharsenbé szuri, vagyis “ünnepélyes szerda”) kezdődik az ünnep, Noruz előtt pár nappal. Az esemény központi eleme  a tűz, amit országszerte gyújtanak a családok, majd a “add nekem a te pirosságod, és én neked adom az én pirosságomat” mondatot kiabálva átugrálják. Ezeket általában lapos tetejű házak tetején láthatjuk, ahol az ünneplés maga is történik. Noruz előtt még lencsét és búzát is csíráztatnak, amit piros szalaggal átkötve később az ünnepi asztalra helyeznek. A teríték neve “hét szin teríték”. Ennek jelentése, hogy a tükör, a gyertya, a pirosra mázolt főtt tojáson túl hét “sz” (perzsa szin) betűvel kezdődő tárgynak meg kell jelennie az asztalon. Ilyen lehet például a jácint (szombol), az ecet (szerké), az óra (sza-et), az alma (szib), az olajbogyó (szendzsed), az aprópénz (szekké) stb. Az ünnepi menü általában hal zöldséges főtt rizzsel, amihez joghurtos, sós ásványvizet fogyasztanak.

Thai újév

 A thai újévnek, akár csak nálunk, pontos dátuma van: április 13 és 15 között tartják. Eleinte csillagászati becsléssel állapították meg ezeket a napokat, Srí Lankában a mai napig így számolják ki az ünnep pontos idejét. A thai újév, más néven szongkran, Thaiföldön az év legmelegebb időszakára esik. Valójában csak 1888-ig számított ez az évkezdés időpontjának, onnantól 1940-ig április 1-jén ünnepelték, jelenleg azonban már ők is január 1-től számítják az évet. A szongkrant, mint nemzeti ünnepet tartják. Az egyik legrégebbi hagyomány  a locsolás. Ilyenkor mindenki vízi pisztolyt, vizes tálat, slagot ragad és lefröcsköli az első útjába akadó embert. Így köszöntik a száraz időszakot felváltó monszunt. A hagyomány onnan származik, hogy ebben az időszakban szokták kihozni és lemosni a templomokban tartott Buddha-szobrokat. A nagytakarítás itt is megjelenik, ezt általában ilyenkor végzik. Több indítvány is volt már az ünnep és a szokások modernizálására, ugyanis a vizes hagyomány egyre több közúti balesetet és kötőhártya-gyulladást okoz.

images: 1. 2.