Minden, amit a húsvétról tudni érdemes

Lassan végleg magunk mögött hagyhatjuk a borongós napokat és több órán keresztül élvezhetjük a napsütést. Április vége felé ez azért már kijár nekünk. Ez, és egy nap pihenő. Hétvégén ünnepeljük ugyanis a húsvétot, és mivel hétfőn még locsolkodni kell, ezért csak kedden kell visszatérnünk a kicsivel szürkébb hétköznapokba. Ennek házi rozmárunk is annyira örül, hogy nyuszi jelmezbe bújt a kedvetekért. A szülők már biztos bevásároltak a hétvégi lakomához, a gyerkőcök pedig kíváncsian találgatják kinek, mit hoz a húsvéti nyuszi. De hogyan is kapcsolódik a nyúl a húsvéthoz? És miről szólt eredetileg ez az ünnep a sonkán és a töltött tojáson kívül? Következő cikkünkben ezekre is keressük a választ.

Az ünnep ideje és eredete

A nyugati kereszténységben a húsvétot március 22. és április 25. között tartják. Ez is egy, a mozgó ünnepek közül. A 325. niceai zsinat alapján a tavaszi napéjegyenlőség (március 21.) utáni holdtöltét követő első vasárnap, húsvétvasárnap. Ezt kiszámolni elég nehézkes, de aki otthon van a holdnaptárban, annak nem jelenthet gondot. Nekünk, többieknek, ott vannak az előre gyártott naptárak.

feltámadás

A Biblia szerint Jézus, miután pénteken keresztre feszítették, három napra rá, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával megváltotta minden ember bűnét, a feltámadással pedig legyőzte a halált. A húsvét a feltámadáson kívül a tavasz eljövetelének az ünnepe, és annak a negyven napos böjtnek a lezárulását jelenti, melyet Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartanak ma is. A kereszténységben ez után a 40 nap után, húsvétkor szabad először húst enni. Az utolsó hét a “nagyhét”, a húsvét utáni első pedig a “fehér hét”, ami fehérvasárnapig tart.

A húsvét szertartásai

A nagyböjti előkészület csúcspontja virágvasárnap, ami a Jeruzsálembe való megérkezést jelképezi. Ilyenkor a papok piros ruhát viselnek, mely a vértanúságot jelenti. Minden évben más evangéliumából (Máté, Márk vagy Lukács) olvassák fel a passiót, meghatározott rendben. Nagycsütörtökön az utolsó vacsorára emlékezünk. Ilyenkor minden templomban csak egy misét adnak, estefelé. Ez alól csak a székesegyházak kivételek, ahol délelőtt Krizmaszentelési misét tartanak, mikor is a papok megújítják fogadalmukat.

Nagypénteken egyáltalán nincs mise. Helyette igeliturgia van és áldozás. A papok öltözéke rendszerint lila vagy piros. Nagyszombaton nincs szertartás. Mivel úgy tartják, hogy sötétedés után már vasárnap van, ezért az esti misét vasárnap vigíliájának hívják. Ez az év leghosszabb, de egyben legbonyolultabb szertartása. A papok fehér ruhában végzik el az öt részből álló szertartást: fényliturgia, igeliturgia, keresztségi liturgia, eukarisztia liturgiája és végül a körmenet.

Húsvét vasárnapján délelőtt, ünnepi szentmisén vehetünk részt. Mivel a húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, ezért nyolc napig tart, és egészen pünkösdig húsvéti időszak van.

Szokások és jelképek

ételszentelés

A húsvét bizonyos napjaihoz különböző népszokások tartoznak. Húsvétvasárnaphoz kötődik az ételszentelés hagyománya. Régebben a délelőtti misére a hívők egy-egy letakart kosárral érkeztek. Ezekben rendszerint kalács, tojás, sonka, bárányhús és bor volt. A tojás az újjászületés jelképe volt, az egész főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is szimbolizálta. A hagyomány szerint a családoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a tojásokat, így, ha esetleg életük során valamikor letévednének a helyes útról, eszükbe jut majd, kivel fogyasztották a húsvéti ételeket, és hazatalálnak. A bárányhús Jézus áldozatát, a bor pedig Jézus vérét jelképezi.  Húsvét hétfőtől sok leány retteg, nem alaptalanul. Ilyenkor a fiúk meglocsolják a lányokat, akik cserébe hímes tojással, édességgel kedveskednek. Néhány helyen még mindig egy vödör vízzel öntözik meg a hervadozó fiatalokat, hiszen a víz tisztító erejű, de a legtöbb legény mára inkább csak egy kis flakon kölnivel járja a lányos házakat. Bibliai alapja a szokásnak az a történet, miszerint a Jézus sírját őrző katonák vízzel locsolták a hír hallatán ujjongó asszonyokat. Régebben úgy gondolták, a piros védelmet adó szín, mások úgy vélik, ez is Krisztus vérére utal.

És akkor a nagy kérdés: hogy jön ide a nyúl? Nos, egyesek szerint a húsvét a termékenység ünnepe, mellyel a bő termést és a háziállatok szaporodását szerették volna elősegíteni. És ismer valaki szaporább állatot a nyúlnál? Aligha. A tojás magában hordozza az új életet, a víz pedig a bő termést segíti elő. Szegény nyuszinak tehát igen kevés „hivatalos” szerep jut, de mi azért szeretjük, és nekünk továbbra is ő hozza a húsvéti meglepetéseket.

húsvéti-rezső

image: 1. 2. 

Online bejelentkezés

Foglaljon időpontot még ma!