Húsvét és egy kis finomság

Biztosan tudjátok, hogy a keresztény vallás szerint Húsvét Jézus krisztus feltámadásának ünnepe. Ez egy mozgó ünnep, ami azt jelenti, hogy minden évben másik napra esik. 325-ben a niceai zsinaton fektették le az időpont kiszámításának módját, így a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapra esik a húsvét.

A „zöld nap”

A húsvéti ünnep több fontos napot is takar. A keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja Nagycsütörtök. Ezen a napon az esti misében megszólalnak a harangok, majd elhallgatnak, és bongásukat fakereplők váltják fel. Ez a csönd, az elnémult apostolok félelmét és gyászát jelöl, melyet Krisztus halála felett éreztek. Ezen a napon sóskát, spenótot, vagy csalánt főztek annak érdekében, hogy jobb legyen a termés. Épp ezért ezt a napot sokszor zöldcsütörtöknek is nevezik.

Milyen tavaszunk lesz?

Nagypénteken Krisztus kereszthaláláról emlékezünk. Ezen a napon tilos húst enni. Gyakori fogás az asztalon ilyenkor a tészta, a rántott leves, a tojás, az ecetes-hagymás hal vagy a tejes ételek. Tipikus böjti étel a mákos tészta és a bableves. Nagypénteken nem gyújtanak tüzet és kenyeret sem sütnek, mert úgy tartják, kővé válik. Ami az időjárást illeti, ha ezen a napon esik, akkor jó tavaszunk lesz, de napsütés esetén rossz termésre kell számítanunk. Az asszonyok nagyszombaton szorgalmasan takarítanak, hogy húsvétra tisztaság legyen, később ugyanis erre nem lesz idejük.

Finomságok és szokások

Nagyszombat a húsvéti örömünnep valódi kezdete. Tűzszenteléssel kezdődik este, ezt követi a keresztvíz-szentelés. Húsvétvasárnapon Jézus feltámadását ünnepeljük. Ez egybe esik a napéjegyenlőségi termékenységi ünnepekkel, amelyek témája a feltámadás és az újjászületés. Ezen a vasárnapon nem főztek, nem söpörtek, nem varrtak. Ezen a napon történik az ételszentelés, amikor is a hívők tojást, kalácsot, sonkát, bort visznek a templomba szentelésre. Ehhez kapcsolódnak a húsvéti hagyományos ételek, ugyanis, miután véget ért a böjt, hatalmas lakomákat rendeznek országszerte.
Húsvéthétfő legnépszerűbb eseménye a locsolkodás és a tojásfestés. Ilyenkor a fiatal fiúk nyakukba veszik a falut, vagy a várost és (jó esetben) illatos kölni vízzel házról házra járnak megöntözni a fiatal lányokat. A kölni és a locsolóversek viszonylag újszerű hagyománynak számítanak, a két világháború között terjedtek el.

Az angolszász kalács

british-cake

Magyarországon a húsvét egyik jellegzetes étele a kalács. Az angol nyelvterületeken ebben az időszakban azonban, az úgy nevezett „Hot Cross Bun” fogy nagyobb mennyiségben. Ez egy kalácsszerű édesség, amit kettévágva, lekvárral és teavajjal megkenve fogyasztanak. Természetesen mi is elkészíthetjük otthon, lássuk, hogyan!

Hozzávalók:

A tésztához:
· 145 g liszt
· 7 g instant élesztő
· 25 g porcukor
· 50 g mazsola
· 20 g vaj
· 150 ml tej
· 1 db tojás
· 1 csapott teáskanál mézeskalács fűszerkeverék
· 1 csipet só

A lisztes pasztához:
· 35 g liszt
· 3 evőkanál víz

A cukormázhoz:
· 30 ml víz
· 1 evőkanál porcukor

Elkészítés:
A tészta hozzávalóit, a vaj, a tej és a tojás kivételével rakjuk egy nagy keverőtálba és keverjük össze. A vajat olvasszuk meg, öntsük rá a tejet, majd a keveréket adjuk a tésztához. Ezután rakjuk bele a tojást is. Keverjük simára az előbbieket, fedjük le egy konyharuhával, majd 1-1,5 órán át hagyjuk állni, amíg kétszeresére dagad. Ezután osszuk hat egyenlő részre a tésztát, és formázzunk belőle kis, gömbölyű formákat. Ezeket tegyük egymás mellé egy sütőlemezre 1 cm távolságra, melyet előzetesen sütőpapírral fedünk le. Ezután további 30 percig kelesszük a tésztákat. A sütőt melegítsük elő 190 fokra. Amíg várunk, készítsük el a lisztes pasztát. A lisztet a vízzel keverjük csomómentesre, majd helyezzük egy nyomózsákba a pasztát. Minden bucira nyomjuk belőle egy x-et. 20-25 perc alatt süssük készre a kis bucikat 200 fokon. Ha sütés közben halványodna a tetején lévő cukorvonal, húzzuk ki a sütiket és rajzoljuk újra őket. Keverjük ki a cukormázat, és amint elkészültek a sütik, ecset segítségével kenjük be a tetejüket a mázzal.