Bíborszín csodánk, a cékla

Színe összekeverhetetlen más zöldségével, akár csak íze. Kerek, mint a retek, mégsem ehhez szokták hasonlítani, inkább a céklarépa, vagy vörös répa nevet hallhatjuk, ha a piacon a zöldséges stand közelében járunk. Eredetileg egy salátazöldség, de láthatjátok majd, egyéb területeken is remekül felhasználható!

Honnan indult, hova jutott…

Ez a méltatlanul elfeledett, és leginkább savanyúságként felhasznált zöldségünk, igen nagy múltra tekinthet vissza. Tudományos nevén, a Beta vulgarist már az ókori rómaiak, és görög is előszeretettel fogyasztották. Természetesen a ma általunk ismert cékla valamelyest máshogy fest, mint akkoriban. Különbözött mai megjelenéséhez képest színe, íze, és mérete is. Az viszont biztos, hogy őshazája a Földközi-tenger partvidéke volt, ahogy az is, hogy ma már a világon mindenhol ismerik és bátran használják a konyhában. Skandináviában, Európában de még a tengerentúlon is igen nagy népszerűségnek örvend, még akkor is, ha a legtöbben csak egy-két felhasználási módját ismerik.  Sok más zöldségféléhez hasonlóan, ezt is a római légiósok honosították meg a régió nagy részén. Később, a középkorban Nagy Károly volt az, aki elrendelte hatalmas birodalmának minden területén, a cékla termesztését. Magyarországon, az első írásos feljegyzések előfordulásáról, a 17. század környékéről valók. Mindennek ellenére, a világszerte ismeretes bordó színű céklarépa csak a 19. század végétől vált általánossá.

A cékla fajtái

Manapság több országban is termesztenek belőle különböző fajtákat, melyeknek más és más a színe és formája, de a hazai piacra ezek nem, vagy csak igen kevés mennyiségben kerülnek be. A sárga, vagy más néven arany cékla, melyet leginkább Nagy-Britanniában termesztenek, azért kapta ezt a megnevezést, mert bordó külseje ellenére, belseje teljes mértékben sárga. Egy másik fajtája, melyet elsősorban Olaszországban állítanak elő, belül fehér és bordó erezettel büszkélkedhet. Magyarországon leginkább a cékla hosszúkás variációjával találkozhatunk, mely pedig a „forono” vagy bíborcékla névre hallgat. Jellegzetessége, hogy színe az átlagos, kerek céklához képest sötétebb, ízében azonban aligha lehetne fellelni valamilyen különbséget a kettő között.

Jótékony hatása

Fajtáitól függetlenül megállapítható, mindnek rengeteg jótékony hatása van az egészségre nézve. Elsősorban, a cékla vitaminokban rendkívül gazdag! Van benne A-vitamin, B1-, B2-, B3-, B5-, B6- és B9-vitamin is, no meg C-vitamin is bőségesen. Mivel sok féle B vitamin található benne, rendkívül hatásos fogyasztása a daganatos megbetegedésekkel szemben. Az ásványi anyagok közül  is rengeteg fajtát tartalmaz, úgy mint vasat, magnéziumot, káliumot, foszfort, kalciumot, nátriumot, sőt  még nitrátot is. Ezen belül is különlegessége, hogy egyetlen zöldségféle vastartalmát sem tudja annyira jól hasznosítani a szervezet, mint a cékláét, köszönhetően komplex összetevőinek. Így gyerekeknek, nőknek, vashiánnyal szenvedőknek különösen érdemes akár frissen préselt levéből is minél többet fogyasztani. Kombinálható turmixként egyéb zöldségekkel, gyümölcsökkel is, gyömbérrel és mézzel ízesítve pedig, remek frissítőként szolgál!

Céklát tehát érdemes minél nagyobb mennyiségben fogyasztani, hiszen egy rendkívül finom, és rendkívül egészséges zöldségről van szó! Ne feledd, a cékla nem csak savanyúság formájában létezik, rengeteg módon felhasználható! Itt olvashatsz néhány céklás, ínycsiklandozó receptet! Kellemes böngészést!

Image1. 2.