Népszerű csodaszerek 3. rész

Aloe vera, homoktövis, chia mag, és goji bogyó. Tudod-e, hogy mi bennük a közös? Igen, tény, hogy cikk-sorozatunk korábbi főszereplőiről van szó, de egyben csupa-csupa olyan, a természetben fellelhető gyógyhatású készítményről is, melyekre manapság mindenki csak esküdni merne! Hogy miért? Erre a kérdésre az 1. részben, illetve a 2. részben is válaszra lelhetsz, de ha Téged egy ősidők óta alkalmazott nemes fém oldat, vagy a napfényben megtalálható életerő érdekel, ne habozz, olvasd tovább cikk-sorozatunk 3. részét! Ismerkedjünk meg az ezüst kolloiddal, és a csodálatos D-vitaminnal!

Az ezüst kolloid

A visszatérő…

Őseink hamar felismerték a fémek gyógyító hatását, így akkoriban e célra való használatuk szinte mindennapos dolog volt. Idővel azonban feledésbe merültek ezek a csodaszerek, és csak most, a XXI. században mutatkozik feléjük ismét érdeklődés. Ez napjainkra odáig nőtte ki magát, hogy az elektrolízissel előállított kolloidot, már nem csak az alternatív orvoslás részeként tartják számon.

Ősi praktikák

Mi jut eszükbe először az ezüstről? Igen, nemesfém, szépen csillog, és viszonylag magas az értéke. De azt kevesen tudják, hogy emellett a szervezetünk számára egy elengedhetetlen nyomelem is. Őseink sem véletlenül vonták be edényeiket, evő eszközeiket ezüsttel, tudták jól, az ezüst rendkívül jó sterilizáló hatással bír. A XIV. századi pestisjárvány idején pedig, az emberek, hogy megelőzzék a fertőzést, előszeretettel szopogattak ezüstkanalakat.

2. immunrendszerünk

A módszer alapgondolata nem is volt téves, az ezüst kolloid ugyanis, ahogy azt kutatások kimutatták, 650 féle mikroorganizmust (azaz vírust, gombát, parazitát, és baktériumot) képes elpusztítani. Mini ezüst-részecskéi sejtazonosak, így szervezetünkbe jutva az egészséges sejtjeinkre ártalmatlanok, a vírusokat azonban életképtelenné teszik. A számunkra hasznos baktériumokat sem veszélyezteti, mert mire eljutna a vékonybélhez, felszívódik szervezetünkben. Ezért mondhatjuk azt, hogy az ezüstkolloid képes úgy jelen lenni szervezetünkben, mint egy második immunrendszer.

A D-vitamin

Télen-nyáron

Bár kevésbé ismert, mégis hatalmas egészségügyi probléma napjainkban, a D-vitamin hiány. A téli borús időszakban szinte természetes, hogy szervezetünk nem jut hozzá kellő mennyiségben, de annak, aki nyáron magas faktorszámú naptejet használ, napos időben is szüksége lehet D-vitamin pótlásra. Már az elején lelövöm a poént, a D-vitamin valójában nem vitamin! Egy hormon előanyaga, a test több szövetére, például a zsírszövetre is hatással van, így akár még a testsúlyunkat is befolyásolhatja. De erről majd később…

Honnan jön?

A D-vitamin legfontosabb funkciója a kalcium- és foszfátháztartás egyensúlyának biztosítása. Az utóbbi évek vizsgálatai azt mutatták ki, hogy hatása nem korlátozódik a csontanyagcserére, hanem szerepet játszik pl. a szervezet immunfolyamataiban. Szervezetünkben a D-vitamin  D3-vitamin (kolekalciferol) és a D2-vitamin (ergokalciferol) formájában fordul elő legnagyobb mennyiségben. Míg a D2-vitamin forrásai bizonyos zöldségek, élesztők, gombák, addig a D3-vitamin túlnyomórészt a bőrben, napfény (UV sugárzás) hatására képződik, kisebb mértékben pedig hal-félékben, és a tojássárgájában található meg.

Túlsúly = D-vitamin hiány?

A legfrissebb kutatások szerint, a D-vitamin hiány a túlsúllyal is összefüggésben lehet, ugyanis aktív formája a szerotonin termelődését is serkenti, a szerotonin pedig erőteljes hatással van a hangulatunkra, és akár az étvágyat is befolyásolhatja. Ezen kívül a leptin szintünkre is hatással van, mely többek között a jóllakottság észleléséért is felel, tehát csökkenti az étvágyunkat, ha már eleget ettünk. Ha a D- vitamin szintet rendezzük, akkor a leptin visszacsatolásos mechanizmus normalizálódik.