Valentin nap

A Valentin Nap

Eredet

A Valentín nap, vagy ahogyan régen ismerték, Szent Bálint napja, egy Angolszász eredetű ünnepség. Szent Bálintról kapta a nevét, aki a jegyesek és fiatal házasok védőszentje. Ezért lett általában a szerelmesek ünnepe, és így lett belőlle az a cuki kis ünnepség, aminek ma is ismerjük.
Természetsen, mint minden keresztény ünnepnek, ennek a napnak is pogány gyökerei vannak, ezúttal Rómába vezethetőek vissza. Ezen a napon ugyanis termékenységi és tisztító rítusokat végeztek a Római papok, és korbáccsal verték a hajadon lányokat. A Római arisztikráciában pedig virággal és édességekkel ajándékozták egymást a házastársak.  

Mai Alkalmazása

Nyoma sincs már az egyházi ünnepélynek és szentek tiszteletének, a Valentin nap mára egy szerelem ünnepély, ami vallásos gyökerein jócskán túl nyúlt. Szív alakú sütik, cukrok, bonbonok, és giccses üdvözlő kártyák birodalmává vált az ünnepség. Most már a szerelemről, de még inkább a szerelmesekről szól ez a nap. Ez egy nap amikor az emberek szerelmet vallanak egymásnak, párok együtt töltenek egy meghitt estét, esteleg napot, és különböző édes ételekkel, csokoládékkal, színes, szerelmüket hírdető kártyákkal és üdvözlőlapokkal ajándékozzák egymást a szerelmesek.
A szinglik sokszor kizárva érzik magukat az ünnepből, hiszen általában a már szerelmes párok szoktal leginkább egymás ajándékozásába bocsátkozni, pedig ez az ünnep pont a kiszemelt lány vagy fiú, a még meg nem lévő társ becserkészésére is szolgál. Erre szolgálnak a szerelmi vallomásokkal ellátott cukorkák és képeslapok, valamint az a sok, mára már giccsé vált kelléke a Valentin napnak. Úgy látszik, kisajátították maguknak a mátka párok ezt az ünnepet.

Természetesen a papír illetve csokoládé ipar egyik legszentebb ünnepe a Valentin nap, hiszen az általános gazdasági fellendülést ez az ünnep jelenti számukra, a karácsonyon kívűl. Gyakorlatilag egy üres gesztussá vált az ünnep, és hasznot ténylegesen csak ezen ipar ágak képviselői húznak már.

Image: 1.