Szerelemről

Szerelmesek Pin-up“Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,
Elrévedezni némely szavadon,
Mint alkonyég felhőjén, mely ragyog
És rajta túl derengő csillagok.” 
(Juhász Gyula)

Mikor is lenne alkalmasabb, mint Valentin-nap körül, hogy elgondolkodjunk a szerelemről, ki-ki a saját élményei függvényében, akár éppen boldog szerelmes,  elhagyott szerető, vagy éppen egyedülálló. Sokak örömmel készülnek az ünnepre, másoknak a csalódások sorát juttatja eszébe ez a nap. Próbáljunk meg utánajárni, hogy mi is ez a rejtélyes, látszólag a semmiből jövő, édes és fájdalmas érzés!

A szenvedélyes szerelem

A mámorító boldogság extázisát ismerhetjük saját tapasztalatból, irodalmi élményeinkből, filmekből. Ez az édes érzés a szenvedélyes szerelemé. Ilyenkor folyamatosan a szerelmünkre gondolunk, amikor már érezzük a bizsergést, de nem vagyunk benne biztosak, hogy viszont szeretnek-e, addig szorongunk, ha pedig megbizonyosodtunk akkor elönt minket a teljes boldogság és eksztázis élménye.

Ha szerelmesek  vagyunk, nem tudunk feladatainkra koncentrálni, izgatottak, de nyugodtak is érezzük magunkat. Meg akarjuk ismerni szerelmünk tárgyát, és elfogadjuk olyannak, amilyen, és mi is azt érezzük, hogy elfogadnak minket úgy, ahogy vagyunk.  Aki szerelmes, állandóan vágyik a másik érintésére, a közelségére. Míg intim együttlét lehetséges szerelem nélkül is, a szexuális élmény mégis a szerelemben teljesedik ki igazán.

A szenvedélyes szerelem

A szerelem biológiája

Kutatások szerint a szenvedélyes szerelemért egy endorfin nevű hormon felelős, amely az agy limbikus rendszerében, az 'érzelmek központjában' fejti ki a hatását, amely hasonlít a kábítószerek egész sora, mint a cannabis és a kokain által kiváltott állapotokhoz. Az eufória, a figyelem fókuszálásának a nehézsége, a feledékenység,  mind a drogok széles skálájának hatásaihoz mérhetőek. Ugyanígy akinek szerelmi fájdalma van, olyan tüneteket produkál, mint a kábítószer-megvonás alatt lévők.  Ilyenek a frusztráltság, a szomorúság és a kilátástalanság érzése.

Bármennyire is vágynánk rá, ez az állapot sem tarthat örökké, egy idő után a felfokozott endorfin termelés visszaesik a normál szintre, helyzetenként és személyenként változóan, az időtartama legfeljebb 1-2  év. Akit szerelmétől valamilyen körülmény elválaszt, az tovább maradhat szerelmes, bár ebben az esetben több sóvárgással és búslakodással jár ez az érzelem.

A társszerelem

A kapcsolatok tartósságáért tehát nem az  elvarázsolt állapot a felelős, hanem két másik tényező, az intimitás és a kötődés. Ezek az érzések a szenvedély csökkenésével egy időben megnövekszenek, és – az oxitocin nevű hormon  hatására is - elvezetnek a szerelem másik típusához, a társszerelemhez, amelyet szokás gyengéd szerelemnek, házastársi szerelemnek, vagy igaz szerelemnek is hívni.

A párok ebbe az állapotban nagyon szorosan kötődnek egymáshoz, a gondolataik, érzelmeik mély összetartozást sugallnak. Így a társszerelem az alapja az életre szóló kapcsolatok kialakulásának, amelynek minőségét mi határozzuk meg.

Az irodalom, a zene és filmek világa, gyermekkorunk meséi olyan ábrándokat ébresztenek bennünk, hogy mi is megtalálhatjuk az örökké tartó szerelmet, az igazit, a "nagy Ő"-t . Ha túlzott elvárásokkal élünk szerelmi életünket illetően, akkor gyakran csalódunk a valósággal szembesülve. De ha mégis mindennek ellenére bele merjük vetni magunkat az érzelmekbe, megtapasztalhatjuk a csodát, amely mindig akkor talál ránk, mikor nem is keressük.

Szerző :Szabó Viktória szaboviktoria.eu - Magyar Pszihológus Londonban

Képek: 1,2

Kedvezmény: 10%

Elszíneződött, eltört, megsérült a fogad? Egy esztétikus fogkorona nemcsak megszépíti, de meg is óvja a további károsodástól! 

Érvényes: 2018. október 31-ig.​​

Tovább olvasom

Online bejelentkezés

Foglaljon időpontot még ma!





Programok

Kérjen időpontot:

×