Pánikroham - a hétköznapokat megkeserítő félelem

A pánikról röviden

A hirtelen lecsapó ijedség és félelem, amely pánikrohammá fokozódik, egyre többek életét keseríti meg napjainkban. Aki pánikzavarban szenved, folyamatos aggodalomban él. Nem tudhatja mikor jön a következő roham, vagy ha egy meghatározott fóbiája  van, akkor a félelmet kiváltó helyzetek elkerülésével jelentősen beszűkíti az életterét.

A pánik háttere

A pánikbetegség sokszor valamilyen traumatikus élményre vezethető vissza, intenzív stresszel való találkozásra, de a rá való hajlam örökölhető is. Akinek a családjában előfordult pánik, az kisebb stresszre is rohammal reagálhat. Fel nem dolgozott rossz élmények, tartós negatív hatások  szintén állhatnak a hátterében. A pánik társulhat agorafóbiával, amely olyan helyzetektől, terektől való félelmet jelent, ahonnan a menekülés nehezített. Ilyenek a tömegközlekedési eszközök, a  nyílt terektől, vagy esetleg a tömegektől való félelem. Továbbá ritkán, de félelem nélkül is előfordulhat pánik.

Amikor lecsap a roham

A pánikroham általában hirtelen következik be. Vegyük azt a példát, hogy valaki erősen szorong a metrón, és roham tör rá, amikor a szerelvény leáll két állomás között. Érzi, hogy a szíve hevesebben kezd el dobogni, nem kap levegőt, ezért szaporában kezd el lélegezni, izzad, esetleg remegés, zsibbadás jelentkezik végtagjaiban. Hatalmas ijedtség lesz úrrá rajta, és csak az jár a fejében, hogy „valahogyan ki kell innen jutnom”. Gyakran halálfélelemmel, vagy megőrüléstől való félelemmel társulnak ezek a tünetek. A kontroll elvesztésének érzése jellemzi a rohamot, ami azt jelenti, hogy az egyén nem ura a gondolatainak és a testi működéseinek. Tovább rontja a helyzetet, hogy a pánik erős szégyenérzéssel is társulhat, azzal a hittel, hogy „nem vagyok normális”.

Amit megtehetünk

Roham közben érdemes megvizsgálni a gondolatainkat és kritika alá venni őket. Bár a szívdobogás és a fulladásérzés ijesztő, tudatosítanunk kell, hogy a pánikrohamba nem lehet belehalni. Segít a lélegzet lelassítása és elmélyítése, a kilégzések hosszának a megnövelése. Ha észben tartjuk még, hogy a roham általában hamar elmúlik, nem tart általában tovább egy fél óránál, az megkönnyíti elviselni a kellemetlen riadalmat.

Érdemes nem elhanyagolni a pánikbetegséget, hiszen amellett, hogy nagyon kellemetlenné teszi az életvitelt,  a rohamok nagyon megviselik a szervezetet,  hosszútávon szív- és érrendszeri megbetegedéseket okoznak. A gyógyszeres kezelés a betegség kordában tartásához jelent segítséget, viszont köztudomású, hogy csak a tüneteket kezelik és függőséget okoznak. Rajtuk kívül lehet természetes nyugtatókkal, teákkal, idegrendszert erősítő vitaminokkal is próbálkozni a nyugalom időleges helyreállításához. A pánikbetegség hosszú távú leküzdéséhez viszont a leghatékonyabb módszer a pszichoterápia.

A pánik pszichoterápiája

A pánik pszichoterápiával, azon belül is kognitív viselkedésterápiával kordában tartható, megszüntethető.  A terápia segít a zavar mögött álló tényezők feltárásában, az automatikus gondolatok és tévhiedelmek azonosításában. A zavar enyhülésében közrejátszik a pánikot jelentő tényezőkkel való szembenézés. A kontroll érzésének megszerzését légzéstechnikák és relaxációs módszerek elsajátítása támogatja meg, és ily módon az általános szorongásszint is csökkenthető. Ehhez általában 15-20 ülés elegendő.

Érdemes tudni, hogy a pánikzavar leküzdhető, nem lehet belehalni, és minél előbb próbálkozunk  megszüntetésével, annál több időt tölthetünk nyugalomban és kedvünk szerint. Nem szükséges, hogy ez a betegség irányítsa mindennapjainkat.

Képek: 1, 2