Mikor legyen fogszabályzónk?

A fogszabályozás nem csak esztétikai kérdés. Ha szabályos a fogazatunk, sok problémát megelőzhetünk! A fogak rendezetlensége gyakran vezet fogszuvasodáshoz és ínygyulladáshoz, de rágásunkat, emésztésünket és akár beszédünket is befolyásolhatja.

Mikor van szükség fogszabályzóra?

A rendellenességek nem csak külső hatások, de genetikai okok miatt is kialakulhatnak. Álcsontunk és fogaink mérete, alakja öröklődik, így sajnos nem minden múlik rajtunk. Bizonyos esetekben a fogszabályozás genetikai okok miatt elkerülhetetlen.
Kisgyermekkorban kezdődő, rendszeres fogorvosi vizsgálatokkal azonban a sok kialakuló problémát megelőzhetünk!

Éppen ezért a legideálisabb idő a fogszabályozásra a gyermek- és tinédzserkor. Ilyenkor még a probléma kialakulása előtt cselekedhetünk, és a növekedésben lévő szervezet könnyebben alkalmazkodik a változásokhoz.

A közhiedelemmel ellentétben azonban ezután sincs semmi veszve! A fogszabályozásnak nincs felső korhatára, és fogaink egészsége érdekében néha feltétlenül szükséges.

Mikor érdemes elkezdeni a kezelést?

Ez nehéz kérdés, ami az adott helyzettől, az aktuális problémától függ, és amiről akár két szakorvosnak is lehet eltérő véleménye. Alapvetően diagnózis függvénye a dolog, tehát egyedi, nehéz általános törvényszerűséget találni. Szerencsére van egy-két főbb irányelv, amit lehet követni. Ilyen például, hogy a fogszabályozó nem sokat segít a tejfogakon, és ezért mindig érdemes a szabályozással megvárni, amíg eltűnnek, és már csak csontfog van a szájban.

Ezen kívül jó tudni, hogy többnyire akkor érdemes elkezdeni a fogszabályozást, amikor a második őrlőfogak is kibújnak. Ez általában 12 éves kor környékén történik meg. Érdemes pont ekkor elkezdeni a kezelést, hisz minél tovább nőnek ferdén a fogak, annál valószínűbb, hogy problémák lépnek fel. Ezért gyakori, hogy az őrlőket már akkor elkezdik szabályozni, amikor éppen hogy kibukkantak.

Kimondhatjuk, hogy 12 éves kor előtt nem érdemes elkezdeni a fogszabályzást?

Sajnos ez nem ilyen egyszerű. Előfordul, hogy el kell kezdeni a fogszabályzást, akár megvannak már a második őrlőfogak, akár nincsenek, mert a probléma olyan súlyos, hogy a gyermeket akadályozza a normális rágásban és beszédben, vagy akár ha annyira szabálytalan az állkapocs, hogy a gyermek nem tudja becsukni a száját.

Gyermek fogszabályzásról bővebben itt olvashatsz.

Fogszabályzó harapási rendellenességek ellen

A fogazat nem megfelelő elrendezését harapási rendellenességnek nevezzük. A kiálló, megdőlt vagy torlódó fogak nem csak megjelenésünkön rontanak, de különböző egészségügyi problémákat is okozhatnak. Az elért szép mosolyon túl fogszabályzó úgy rendezi át a fogazatunkat, hogy kiegyenlítse a fogak terhelését, könnyebben tisztíthatóvá tegye őket és funkciójukban kiteljesedjenek.
Íme, a leggyakoribb problémák, amiket érdemes kezelni!

Fogtorlódás, rések a fogak között

Állkapcsunk méretétől függően fogaink torlódhatnak, vagy közöttük rések keletkezhetnek. A torlódott fogazatot nehéz tisztítani, így nehezebben kerülhetjük el többek között a fogszuvasodást és az íngyulladást. A rések pedig megjelenésünk mellett hangképzésünket is ronthatja!

Mélyharapás

A mélyharapásról akkor beszélünk, ha a felső metszőfogak nagymértékben takarják az alsó fogsort. A probléma átalakult táplálkozási szokásaink miatt több mint a társadalom felét érinti, és komolyabb esetekben íny- és fogágy problémákat okozhat.

Nyitott harapás

Ha alsó és felső fogunk összezárásakor első vagy hátsó fogaink nem érintkeznek, akkor nyitott harapásunk van. Ilyenkor fogazatunk terhelése kiegyensúlyozatlan lesz, ami hosszabb távon komoly problémákat eredményez, és akár fogaink elvesztésével is járhat.

Keresztharapás

Keresztharapás esetén az alsó fogsor teljesen vagy részben a felső fogsor elé kerül.

Eltolódott középvonal

Eltolódott középvonalról akkor beszélünk, ha a felső és az alsó fogsor középvonala nem egy vonalba esik.

Elálló, elfordult fogak

Leginkább esztétikailag zavaró, ha fogaink túlságosan előre vagy hátra állnak, vagy el vannak fordulva. Ezek a problémák fogszabályozással azonban gyorsan helyrehozhatóak, és az elért eredménnyel már magabiztosságot mosolyoghatunk! 

Fogszabályozás típusai

Manapság már rengeteg féle fogszabályzó közül választhatunk. Gyermek- és serdülőkorban a rögzített készülékkel vagy kivehető fogszabályzóval is korrigálhatóak kisebb mértékű rendellenességek. A felnőttkori fogszabályzás leginkább rögzített készülékekkel dolgozik, azonban nem érdemes az esztétika miatt aggódnunk: ma már léteznek teljesen észrevehetetlen megoldások, mint a fehér kerámiájú vagy belső rögzítésű fogszabályzók!

Milyen hosszú ideig kell hordani a fogszabályzót?

A legtöbb esetben 12-30 hónap közötti fogszabályozási idővel kell számolni. Vannak olyan esetek, amikor tovább kell hordani a fogszabályozót, például ha nagyon súlyosan egymásba vannak csúszva a fogak, vagy ha a szájpadlás fejlődése rendellenes. Legtöbbször azonban csak akkor hordja tovább a páciens a fogszabályozót, ha nem követte a kezelési tervet, ha nem jelent meg aktivációkon. Érdemes egyébként a kezelési cél elérése után mihamarább megszabadulni a fogszabályozótól, hiszen a megnagyobbodott fogfelület több kórokozónak ad otthont, azaz nehezebben tisztítható a fogazat, amíg fogszabályozót visel a páciens.

Ne felejtsük el azonban, hogy a fogszabályozás egyik legdöntőbb faktora a páciens. Nagyon fontos, hogy a gyermek ne tortúrának érezze a fogszabályzó viselését, hogy meggyőzzük a folyamat fontosságáról, és együttműködjön a fogorvossal!