Királyok és királynék - virágzó tradíció

Számos ünnepünk van, melynek nincs konkrét időpontja, ugyanis mindig valamihez képest számítjuk ki konkrét időpontját. A pünkösd is egy ilyen mozgóünnep. De mit tudunk róla azon kívül, hogy munkaszüneti nap? Kik, mikor és mit ünnepelnek ilyenkor? Milyen hagyományok kapcsolódnak hozzá? Honnan származik? Mit jelent, maga a pünkösd szó? Következő cikkünkben ezekre a kérdésekre igyekszünk felkutatni a válaszokat.

Honnan ered pünkösd hagyománya?

A pünkösd egy keresztény ünnep, amikor is a Szentlélek kiáradására emlékezünk. A kiáradás nem más, mint a Szentlélek, az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása. Ezen a napon áradt ki a Szentlélek Jézus tanítványaira, az apostolokra.

A pünkösd a héber Sávuót, ószövetségi zsidó ünnepből eredeztethető, ami a törvényátadás és az új kenyér ünnepe. Már az apostolok korában létezett, egyidős az egyházzal, habár, csak a II. században emlegetik ünnepként az ókori keresztény írók. A hagyomány szerint pünkösdtől kezdik kiszolgáltatni a bérmálás szentségét a római katolikus egyházban. Ez nem más, mint egy szertartás, mely során felkenéssel, vagy kézrátétellel közvetítik a Szentlélek ajándékait a bérmálkozónak.

pünkösdirózsa

Számoljuk csak ki!

A pünkösd a húsvét utáni hetedik vasárnapon és az azt követő hétfőn tartott keresztény ünnep. Mivel a húsvét is mozgó ünnep, a pünkösd időpontja is folyton változik. Ha nagyon pontosak akarunk lenni, a Szentírásból ismert Húsvét utáni ötvenedik napon tartják. Ennek következtében legkorábban május 10-én, legkésőbb június 13-án kerül rá sor. Megnyugodhatunk, nem az emlékezetünkkel van a gond, mikor az idén tavaszra eső ünnepet mi nyárra datáltuk volna. A görög megfelelőből, πεντηκοστή, (pentékoszté)  származik a magyar pünkösd elnevezés, jelentése ötven. Ez az ünnep abban hasonlít a Húsvétra, hogy szintén egész héten át tart, habár csak két nap számít piros-betűs ünnepnek.

Hagyományok, tradíciók

Karácsonykor karácsonyfát állítunk, megajándékozzuk szeretteinket, mézeskalácsot sütünk. Húsvétkor locsolkodunk, tojás festünk, kalácsot fonunk, sonkát pácolunk és a nyuszi ajándékait keressük a kertben. De mit csinálunk pünkösdkor? A legtöbb hagyomány a római floráliáktól eredeztethető. Ezek a kereszténység előtti időkben tartott tavaszköszöntő ünnepségek voltak, amikor is a termékenység istennőjének hajbókoltak.

Májusfa

A pünkösd szimbóluma a májusfa. Ezt általában május 1-én állították fel. Ilyenkor egy magas, karcsú fára (később ez akár mesterségesen épített is lehetett) színes szalagokat, ételt, italt aggattak. A májusfa a természet megújulását szimbolizálj, de udvarlási szándékot is kifejezhet, mint egy szerelmi ajándék. A fa felállításáért az udvarló legény volt a felelős. Sokszor egy közösség is készített magának saját fát, amit a falu közepén helyeztek el. A díszes fákat pünkösdkör bontották le, ünnepség, táncos mulatság, lakomák közepette.A cím elnyerésért számos versenyszámban mérték össze erejüket és eszüket a fiatal legények. Ilyen volt például a tuskócipelés, vagy a karikahajtás. A nyertes királyi címet kapott, onnantól egyfajta vezetőnek számított, továbbá hivatalos volt minden ünnepségre, mulatságra, lakodalomra. A helyi kocsmákban ingyen fogyaszthatott a közösség kontójára. A tisztség egy héttől akár egy évig is tarthatott.

májusfa

Királynéjárás

A királyné általában a legkisebb és legszebb lány lett. Őt négy idősebb fruska vitte körbe a faluban,  lakók pedig jókívánságokkal, énekekkel halmozták el. A menet végén megálltak egy udvaron és az „uralkodó” feje fölé kifeszítettek egy kendőt. Néhány dal eléneklése után mondókákat kántáltak, melyek termékennyé tették a lányt a hagyomány szerint. Az ünnepség végén ajándékokat kaptak az udvarhölgyek. Ez a tradíció ma adománygyűjtés formájában él tovább.

További szórakozások

Magyarország egyes tájain szokás volt, hogy egy fiúra bodzából készült köpenyt adtak és így kísérték végig a falun. Ezt borzajárásnak hívták. Az ifjú legények néha összekötözték magukat, mintha rabláncra lennének fűzve és így járultak a lányok színe elé, természetesen segítséget kérve. A mártírkodás meghozta gyümölcsét, rendszerint ajándékokkal térhettek haza. A pünkösdi rabjárók mellett említhetjük még a törökbasázást. A játék során egy fiú ruháját kitömték szalmával, ekkor ő lett a török basa. Minden házhoz ellátogattak, ahol is pálcával ütögették a basát, hogy ugráljon. A szórakoztató előadásért tojást és olykor pénzt kaptak.

Ez csupán néhány morzsa a pünkösdöt körülölelő hagyományok közül. A tradíciók területenként, városonként változnak, de mind a tavasz eljövetelét, az újjászületést és a vidámságot éltetik.

 

images: 1. 2. 

 
Ára akár: £477

Fogszabályozó budapesti felhelyezéssel akár £477-tól!

Az ajánlat visszavonásig érvényes.​

Tovább olvasom

Online bejelentkezés

Foglaljon időpontot még ma!





Friss cikkek

Programok

Kérjen időpontot:

×