Ha erre jár a február, a farsang is rád talál!

Most, hogy túl vagyunk 2016 első hónapján, mely olykor kissé lehangoló tud lenni a karácsonyi és szilveszteri pihenés és mulatozás után, itt az ideje, hogy ismét a szórakozás kerüljön előtérbe!  Elérkezett ugyanis a február, és vele együtt az egyik közkedvelt ünnepünk, a farsang!

Mi is ez pontosan?

Mivel a farsang zárónapja a húsvét időpontjához kötődik, ennek az ünnepnek a hossza évről-évre változik. Hivatalosan a vízkereszttől, január 6.-tól, a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart. A farsanghoz ennek ellenére nem kötődik a keresztény liturgikus naptárban jelentős vallási ünnep, inkább a gazdag néphagyományokra épül, olyanokra, mint például a torkos csütörtök. Összességében ez az ünnep a zajos mulatozásról, a tréfacsinálásról, az eszem-iszomról, és az advent lezárulásával a párkeresésről, udvarlásról szól.

Történelmi háttér

A középkorban meghonosodott, magyarországi, farsangi szokásokban számos idegen nép hatása érvényesült. A városi polgárság elsősorban a német hagyományokat vette át, maga a farsang szó is a német „faseln” kifejezésből ered, melynek jelentése: fecsegni. Az arisztokrácia körében ezzel szemben inkább a francia és az itáliai szokások terjedtek el, de fellelhetőek azért a római, ókori görög, és a pogány germán motívumok is. Az ókori Rómában ez idő tájt álarcos felvonulásokat, zenés táncmulatságokat, egy hétig tartó úgynevezett „Saturnalia” ünnepet rendeztek, mellyel elbúcsúztatták a telet, és köszöntötték a tavaszt. Szokás volt ekkor megvendégelni a szegényeket, megajándékozni a családtagokat, és a híres gladiátor viadalokat is ilyenkor rendezték, mely a városi szórakozás egyik legalapvetőbb típusa volt.

 „ A farsang farka”

Hagyományosan a farsangi időszak utolsó három napja, magyar nevén „a farsang farka” a csúcspontja az egész mulatságnak. Számos városban ekkor, farsangvasárnaptól húshagyó keddig tartják meg a híres nagy karneválokat, mint a riói vagy a velencei karnevált, Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást. A farsang farkának első napján, farsangvasárnapon a lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legényeknek, akik a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjukra tűzték azt. Hétfőn, a farsang farkának középső napján tartották az asszonyfarsangot, amikor is a nők férfi módra mulathattak, így korlátlanul ittak, és zeneszóra nótáztak egész éjjel.  A húshagyó kedd a farsangnak, és farkának utolsó napja, melyet madzaghagyókeddnek is szoktak nevezni, utalva ezzel a madzagon lógó ételek, mint a kolbász, és a szalonna elfogyására.

Egyéb érdekességek…

A farsang ünnepéhez kötődik Magyarországon a népi színjátszás kialakulása. Az eleinte maszkos „alakoskodásokból” álló színi előadások, idővel különféle dramatikus játékokká nőtték ki magukat, melyekben tipikus alakokat személyesítettek meg. Ilyen volt például a koldus, a betyár, a cigánylegény, a vándorárus, a menyasszony és a vőlegény karaktere is. Gyakori tréfa volt ezekben a szerep- vagy ruhacsere, valamint szívesen viseltek állatmaszkokat is, így megszemélyesítve egy kecskét, egy lovat, vagy akár egy medvét. Ezek a játékok lassan a farsangi felvonulás részévé váltak. Az imént említett alakok és karakterek is a menetben haladtak a muzsikusok kíséretében, időnként megálltak és rögtönzött tréfás jeleneteket adtak elő.