Fogászaton innen, fogászaton túl… (2. rész)

Előző cikkünkben a fogászat kialakulását boncolgattuk. Szó esett a fogszúról, ami az egyiptomiak szerint a legtöbb fogászati problémát okozó kis állatka, illetve arról, hogy az elhullajtott fogakat a temetkezéskor aranyszállal rögzítették. A görögök egy lépéssel tovább jutottak. Ők a fogak kopását már az elfogyasztott élelmiszerekhez és a nyálhoz kötötték, és nem voltak hívei a foghúzásnak. A rómaiaknál tilos volt arany tárgyakat helyezni a sírokba, így ők eltávolították az ilyen jellegű töméseket. Fájdalomcsillapítónak ópiumot használtak, de nem riadtak vissza a földigiliszta vagy a békaagy alkalmazásától sem. Lássuk hová jutott a középkor embere.

Fehér fogak a sötét középkorban

Az igen gazdag Római Birodalom széthullása rendkívül kedvezőtlenül hatott a tudományokra, azok terjedésére. A római Cornelius Celsus és a pergamoni Galenosz (ő sokáig Marcus Aurelius orvosaként tevékenykedett) munkásságát rögzítő pergameneket a bizánci kultúra megmentette a pusztulástól, mikor a középkori Európába küldték őket. Sajnos azonban ezek a dokumentumok sem tartalmaztak sok mindent a fogászatról. Az emberek kénytelenek voltak a népi gyógymódokat használni. A harmadik századi keresztényüldözések alatt Szent Apollónia saját kivert fogait használta fizetőeszközként, így a középkor embere gyakran hozzá imádkozott segítségért, ha fájni kezdtek a fogai.

középkor

Nyugat-Európában a beteg fogakat akkoriban a borbélyok látták el, akik nem rendelkeztek képesítéssel, ám az emberek mégis megbíztak bennük, hiszen, mint azt tudjuk: gyakorlat teszi a mestert. A foghúzás még ekkortájt sem számított a kedvelt kezelések közé. Ehelyett inkább az érvágással, a beléndekes füstöléssel, és a piócázással próbálkoztak, habár ezek hatékonysága is igencsak kérdéses volt. A fog akkor számított menthetetlennek, amikor már annyira gennyes és gyulladt volt, hogy foghúzás nélkül is ki lehetett szedni, vagyis ha magától kiesett.

Azt figyelhetjük meg, hogy a fogászat, mint önálló orvosi ág, még a XVIII. században sem létezett. Ha valakinek ilyen jellegű problémái voltak, kénytelen volt saját maga kezelni a fájdalmat valamilyen hagyományos módszerrel. Az akkori sebészek, más néven utazó felcserek csak akkor tudtak segíteni, ha éppen a vidéken jártak. A borbélyok és a felcserek legnagyobb előnye az volt, hogy gyorsak voltak. Eszközük, a pelikán egy fogó volt, melyet foghúzáshoz használtak a sürgős eseteknél.

A modern fogászat kialakulása

A foggyógyászat a XIX. században vált külön a többi orvoslástudománytól. Köszönhető mindez Pierre Fauchardnak, aki 1728-ban adta ki kétkötetes könyvét, mely a fogászati tudomány alapművévé vált. 1733-ban már németre fordították és több kiadást is megélt. Egy londoni fogorvos, Murphy alkotta meg az első amalgám-tömést 1825-ben. Az anyag bevált és az egész világon elterjedt. Az elmúlt században számos kritika érte, mivel higanyt tartalmaz, ami sokak szerint mérgező. Az emberi nyál, az üdítők ugyanis felszabadítják ezt a higanyt az amalgámból, ami az agyba kerülve oxidálódik, és többet nem kerül ki onnan. Mégis a legtöbben továbbra is ezt használják a másik alternatíva, az arany ugyanis túl drága.

A fájdalomcsillapítást 1844 óta érzéstelenítéssel végzik. Habár a nevetőgázt már 1776-ban felfedezték, erre a mellékhatására csak később ébredtek rá, mikor Horace Wells, egy new yorki orvos egy véletlen baleset folytán ezt a gázt használta fel. Egy barátján tesztelte egy foghúzás alatt és a nevető gáz hatékonyan működött: a beteg nem érzett fájdalmat. Később a gázt a kloroform és az éter váltotta fel. Az orvosi eszközök a XIX. században fejlődésnek indultak. Az első lábbal hajtható fogorvosi fúrógépet 1871-ben dobták piacra az USA-ban, de egy évvel később már elő is rukkoltak az elektromos változatával.

eszközök

Wilhelm Röntgen a róla elnevezett, 1895-ben felfedezett sugaraival sokat segített az orvostudomány fejlődésén. Ezzel Walkhoff 1896-ben sikeresen azonosított egy gyulladt gócot egyik páciense fogazatáról készített felvételen. A technológiai fejlődésnek köszönhetően olyan fogászati eszköztár jött létre, mely kellő hátteret nyújtott a fogorvosoknak és legális működésüknek. Így a sarlatánok, és a vándorsebészet csillaga lassan leáldozott és rohamosan csökkent a sikertelen beavatkozások száma.

Korszerű technológia az ősi fájdalom ellen

A XIX. század technológiai újításai meg sem közelítik a XX. és a XXI. század termékeit. Napjainkban szinte minden nap újabb és újabb eszközök segítik a fogorvosok munkáját. A foggyógyászat történetében itt tartunk jelenleg, de a világ fejlődik, az eszközök gyarapodnak, fogászati problémák pedig továbbra is lesznek. Ha valakit érdekelnek a legújabb műszerek, azok működése, keresse fel fogorvosát egy általános konzultációra és érdeklődjön bátran!

 
image: 1. 2. 
Ára most csak: £60

Teljes körű fogpótlás konzultáció csak £60!

Előzetes időpontfoglalás szükséges. 

Az ajánlat visszavonásig érvényes.

Tovább olvasom

Online bejelentkezés

Foglaljon időpontot még ma!





Programok

Kérjen időpontot:

×