Február 20. A társadalmi igazságosság világnapja

Az ENSZ 2007-ben kiáltotta nyilvánossá a Társadalmi Igazságosság Világnapját, és minden évben február 20-án ünnepeljük meg ezt a napot. Az ünnep maga az emberi jogok győzedelmességét kívánja megtestesíteni, és egyben figyelemfelkeltésként is szolgál azon kissebségekre, akik a mai napig elnyomásban élnek saját hazájukban.

A társadalmi igazságosságot nehéz rövid definíció keretein belül értelmezni, mert a kizárt, kirekesztett tömegek az élet minden egyes területén érzik a kirekesztéssel együtt járó megkülönböztetést és az ebből adódó nehézségeket. A társadalmi igazságosság lényege az, hogy a társadalom minden tagja, etnikai, vallási, szexuális és bármely egyéb hovátartozása ellenére is részesüljön az adott társadalomban felhalmozott javakból. Lényeges még a társadalmi igazságosság szempontjából az is, hogy ne legyenek olyan törvények, ítélethozatalok amelyek megerősítik a társadalmi megkülönböztetést. A különböző állami szolgáltatásokhoz való jogot, valamint a munkához, ételhez, menedékhez való jogokat is érinti ez a fogalom. Ezen jogok kiterjesztésének végcélja, hogy a világ összes lakójára számára érvényesüljön a  társadalmi igazságosság. 

A társadalmi igazságosság hazánkban

Hazánkban is ismeretes ez a nap, és bár politkusaink leginkább csak szóban állnak az elképzelés mögé, azért jelentős, pozitív irányú változás is végbement eme eszme megvalósításának érdekében. Minden évben programokat és pályázatokat hírdet meg az éppen kormányon lévő párt, több kevesebb sikerrel. Sokszor ezt az ünnepet liberális uszításként kezelik hazánkban, és a Magyarországon most éppen zajló “cigánykérdés”-ben állásfoglalásnak tekintik, ez korántsem ilyen egyszerű. Valójában pártállástól és politikai nézetektől teljesen független ünnep ez, és ugyanúgy felhasználható nemzeti, akár nacionalista propagandaként, mintsem liberális hitvallásként. Sok nemzeti érzelmű politikus például a határontúli magyarok helyzetére szokta felhívni a figyelmet február 20-án, például a Szerbiában élő magyarok elleni erőszakról, vagy az Erdélyi Székelyek elleni megkülönböztetésről szólnak ilyenkor a beszédek.

Mivel ez egy idealista ünnep, a világ minden egyes olyan lakójára vonatkozik, akikre vonatkozik az ENSZ emberjogi törvénykönyve. A politikai pártok a polgárság bizonyos részeinek érdekvédelmi szervezeteiként kellene hogy működjenek, ezért bármelyik párt vagy felekezet megragadhatja ezt az ünnepet, hogy a társadalmi rétege, nemzete, tagjai ellen elkövetett igazságtalanságra, kirekesztésre hívja fel a figyelmet. 

Remélhetőleg a jövőben mélyebb gyökereket ver ez az ünnep hazánkban, és még inkább világszerte, hiszen olyan bolygón élünk, ahol még mindig létezik állami alapú megkülönböztetés, gettósítás, rabszolgatartás és etnikai tisztogatás a világ több országában is.     

sources&images:

1: http://erdely.ma