Farsang

A farsang az egyik utolsó Európai, kereszténység előtti ünnepélynek a neve, amit Magyarországon kívűl számos más Európai, katolikus országban is megünnepelnek. Időtartamát tekintve Jnauár 6ától, azaz Vizkereszt ünnepségétől egészen a nagyböjt kezdetéig, Hamvazószerdáig tart, de általában csak a régen “Farsang farkának” nevezett utolsó 3-4 nap az, amit manapság a Farsangi ünnepségre szánunk. Ez alatt az idő alatt ünneplik Magyarországon is ezt az ünnepet, és nekünk is meg vannak a saját hagyományaink amik egyesültek a környező országok szokásaival, így egyedi, különleges hagyományokat hozva létre.

A Busó járás

Legjellegzetesebb Farsangi mulatságunk a Busó járás. Olyannyira is, hogy 2009ben az UNESCO felvette a világ Szellemi Örökség listájára is. Mohácson szervezik ezt az eseményt Farsang tájt, amikor is a telet koprsóban víznek eresztik, esetleg elégetik máglyán, és általánosságban táncos, zenés mulatságban telnek ezek a sötét napok. A busók maguk maszkkal, nagy bundákkal ellátott fiatal emberek, akik mindennemű zaj keltő eszközt felhasználnak a tél elijesztésére. Ilyenkor ezek a gonosz szellemnek öltözött fiatal emberek úgyis viselkednek mint a pajzán kísértetek, ezzel is fokozva az ünnepi hangulatot és jó kedvet. Magyarországon kívűl amúgy Olaszországban, Spanyolországban, Bulgáriában és a környező országokban is megtalálhatóak az ehhez hasonló Farsangi mulatságok, de állítülag az eredeti a magyar.

Jelmezek

MInt minden Farsangot ünneplő nemzetnél, nálunk is megvan az a hagyomány, hogy jelmezbe öltözünk, és úgy szaladgálunk, viháncolunk, múlatjuk az időt. Leginkább a gyerekek és a Farsangi bálok látogatói öltöznek be jelmezbe. A Farsang elengedhetetlen kelléke, ugyanis, a Farsangi bál, amit leginkább a házasodni kívánó legények szerveztek meg. Régen, amikor az erkölcs még erősebben jelen volt a minden napokban mint manapság, sokszor csak egy ilyen bálon lehetett egy kicsit megismerni egymást, maskarában, és onnan tudta csak egy virágzó kapcsolat elejét venni. 

Mennyegző

A Farsang és azzal kapcsolatos bálok voltak a mennyegzők, esküvők színhelyei is. Tavaszváró münnepség volt mindíg is a Farsang, és az emberek legszívesebben ilyenkor házasodnak, hiszen ilyenkor a természet is a szaporodásra, a szerelemre öszpontosít. Sokszor a hosszú, hideg tél alatt lángra lobbant érzelmek beteljesedése volt egy ilyen Farsangi bál, maikor a falu nyílt színe előtt és egybekéltek a fiatal párok.
Az ünnep mögött természetesen a hosszú, keserves tél vége, és a kibontakozó tavasz, és a vele járó rengeteg munkára való felkészülés áll. Még mielőtt beleveti magát mindenki a termelésbe és a munkába, egy utolsó ünnepség kell hogy legyen, és az olyan dolgok ami miatt pedig félbe kell szakítani a munkát (amilyen például egy esküvő vagy egy mennyegző, vagy egy eljegyzés), ebbe a még terméketlen időszakban kapnak helyet. MInden régi ünnepnek megvan ez a praktikus oldala is, hiszen régen az emberek abból éltek amit ők vagy szolgálóik előteremtettek.