A költészet ünnepe

"Költő vagyok - mit érdekelne engem a költészet maga?" - kezdte Ars poetica Német Andornak című versét József Attila, aki akkor még nem is sejthette, hogy születésének napja majd a költészet napjává, s egyben a magyar irodalom ünnepévé válik, amely jelenleg már több mint fél évszázados hagyományra tekint vissza. 1964 óta ünnepeljük a költészet napját április 11-én, amely nap az ő (valamint Márai Sándor, aki csupán öt évvel volt idősebb a költőnél) születésnapja. Sokan meglátogatják József Attila egykori lakóhelyét a Gát utcában, és ott koszorút helyeznek el. Minden évben számos irodalmi előadóest, könyvbemutató, költőtalálkozóval tisztelegnek a magyar líra előtt. A rendszerváltást követően a Magyar Írószövetség is csatlakozott a rendezvényekhez, napjainkban pedig a világ több pontján, köztük Londonban is tartanak rendezvényeket: Link

Mielőtt azonban József Attila életéről lenne szó, egy rövid összefoglalás következik magyar irodalom kezdetéről.

A magyar irodalom kezdetei

Nyelvünk kialakulása az i.e. 2. évezred végére tehető, mikor a magyar nyelv különvált az ugor nyelvektől. A honfoglalással kezdődött el az ómagyar nyelv kora. Nincsenek fennmaradt írott emlékeink a 11. század előttről, azonban az ősi magyar rovásírás megmaradt emlékei alapján feltételezhetően már a honfoglalás korában, sőt előtte is volt a magyarságnak írásbelisége, így talán irodalma is. A magyar népköltészet fejlesztette tovább az ősmagyar és ómagyar kor költészetének kedvelt műfajait és költői eszközeit.

Az első emlékektől a huszadik századig

Ugyan évszázadokon át a latin volt a hivatalos nyelv, valószínűleg már a legkorábbi időkben is létezett magyar nyelven írt irodalom. A legelső magyar nyelvemlék a tihanyi apátság alapítólevele 1055-ből, melyben olvashatóak a feheruuaru rea meneh hodu utu rea („Fehérvárra menő hadiútra”) szavak, azonban többi részt latinul írták. A legrégebbi teljes szöveg magyar nyelven egy latin nyelvű prédikáció fordítása, a Halotti beszéd és könyörgés. A legkorábbi magyar vers (mely egy latin nyelvű szöveg elég szabad fordítása) a 13. századból az Ómagyar Mária-siralom. Mivel a 26 betűs latin ábécével nem lehetett a magyar szöveget hűen visszaadni, a Halotti beszéd, valamint az Ómagyar Mária-siralom nehezen olvasható a mai magyarok számára. Az Assisi Szent Ferenc életét feldolgozó Szent Ferenc legendája a legrégebbi ismert magyar nyelvű elbeszélő mű, ez a Jókai-kódexben maradt fenn.

A 15. századból (köszönhetően a 46 fennmaradt késő középkori magyar nyelvű kolostori kódexnek) már számos anyanyelvű irodalmi művet ismerünk. Ezekbe apácák és szerzetesek másolták a műveket. A középkori magyar nyelvű költészet legfontosabb alkotásai a Szent Bernát himnusza a fölfeszített Krisztushoz és Vásárhelyi András éneke a Szűz Máriához, valamint a Szabács viadala, a legrégebbi fennmaradt magyar históriás ének. Természetes stílusuk és lüktető ritmusuk miatt ezek ma is élvezhető olvasmányok. A reneszánsz kor nagy magyar írói voltak többek közt Balassi Bálint, valamint Heltai Gáspár is. Az utánuk következő évszázadokból már számtalan mű fennmaradt az utókor számára.

József Attila élete

Egyik legnagyobb magyar költőnk 1905-ben született. Édesanyja mosónő, édesapja szappanfőző munkás volt, aki mikor fia három éves volt elhagyta a családot. József Attila nevelőszülőkhöz került, később Ferencvárosban élt szegény körülmények közt. Édesanyja rákban hunyt el, amely fájdalom végigkísérte életét. Később Makón tanult gimnáziumban, és 1923-ban már a Nyugat publikálta versét. Szegeden az egyetemről egyik verse miatt elbocsátották. Járt egyetemre Bécsben és Párizsban is. 1927-ben hazatért Budapestre, s barátságot kötött Illyés Gyulával valamint Kosztolányi Dezsővel is. 23 évesen lett szerelmes a jómódú családból származó Vágó Mártába, ám a lány hosszú angliai tanulmányútja eltávolította őket egymástól, később azonban újra egymásra találtak.                     

1930-ban belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába, és ez idő alatt élettársával, Szántó Judittal nagy szegénységben éltek. Pályája során több folyóirat szerkesztője is volt, kötetei azonban nem hozták meg számára a várt elismerést. Fiatalon, 1937-ben halt meg Balatonszárszón, életművének igazi elismerése csak ezután kezdődött el. 1948-ban már posztumusz Kossuth-díjjal tüntették ki életművét.

images: 1. 2.