A fogszuvasodás - az egyik legősibb panaszunk

Azon, hogy a fogszuvasodás napjaink egyik leggyakoribb betegsége, biztosan nem lepődünk meg túlságosan. Azt kell mondanunk azonban, hogy valószínűleg nem is a modern kor cukorkái, édességei, helytelen táplálkozási szokásai idézték elő. Erre találtak bizonyítékot Marokkóban a kutatók. Egy több, min 13700 éves, kőkorszaki vadászó-gyűjtögető csontvázmaradványait vizsgálták, és a fogszuvasodás jeleire bukkantak.

Miről árulkodnak a fogak?

A korabeli emberek sok olyan ételt fogyasztottak, melynek magas a szénhidrát tartalma. Fogaik igen rossz állapota pedig arra enged következtetni, hogy gyakran szenvedhettek fájdalomtól. Erről egy amerikai tudományos folyóiratban is beszámolnak (PNAS):

“Egy bizonyos ponton a fogideg elhal, ám egészen addig a fájdalom nagyon nehezen viselhető el. Ha esetleg tályog alakul ki, akkor ez egyenesen kínzóvá válhat, ugyanis nyomás nehezedik az állkapocsra. Egy idő után a csont perforálódik, a tályog megszűnik, és az általunk vizsgált állkapcson pontosan ennek a nyomait láthatjuk.” - Így nyilatkozott Louise Humphrey, aki a Természettudományi Múzeum munkatársa Londonban.

A fogszuvasodás elterjedése

A modern társadalomban a fogak kilyukadása népbetegségnek mondható. Ennek oka leginkább az, hogy rengeteg magas cukortartalmú ételt fogyasztunk. Szerencsére azért régen nem volt ennyire súlyos a helyzet, a fordulópontot a földművelés jelentette. Amikor az emberek ugyanis ezzel kezdtek foglalkozni, a növénytermesztés eredményeképp egyre több szénhidrát tartalmú ételt kezdtek fogyasztani. A technológia fejlődésével az egységnyi idő alatt megtermelt növények mennyisége is nőtt, ami szintén csak rontott a helyzeten. A korábban élt, vadászó-gyűjtögető életmódot folytatók ezzel szemben a magas cukortartalmú növények káros hatásaitól szenvedtek.

A marokkói ásatások eredménye

Az elmúlt 10 évben a Kelet-marokkói Galambok barlangjában tártak fel számos csontvázat. Ezek közül 52-t vizsgáltak a kutatók. A csontvázak kb. a 13700-15000 évvel ezelőtti periódusból származhatnak. A vizsgált leletek közül hármat kivéve mindegyiknél megállapították a fogszuvasodás jeleit, ugyanis a fogak több, mint felén lyukakat azonosítottak, egyéb károsodásokat fedeztek fel. Előfordult, hogy egy-két állkapocs annyira rossz állapotban volt, hogy súlyosan ártalmas tályogok alakultak ki benne.

A kőkorszaki emberek életmódja

A csontvázakon kívül vadnövény-maradványokat is találtak. Ezek alapján a kőkorszaki emberek valószínűleg sűrűn fogyasztottak pisztáciát, édes makkot, fenyőmagot, valamint csigát. Lehet, hogy már ilyen régen is alkalmaztak néhány alapvető szájtisztítási metódust, ugyanakkor ez a fajta étrend tökéletes talajt biztosított a fogzománcot károsító baktériumok szaporodásához. Nagyon valószínű, hogy a kőkorszaki emberek így nem csak a fájdalomtól, de az igen kellemetlen szájszagtól is szenvedtek.

A szakértők úgy látják, hogy a vizsgált egyedek továbbra is gyűjtögettek növényeket, ám egyfajta ülő életmódot kezdtek folytatni. Erre bizonyítékul szolgálnak a barlangban talált hosszúkás alakú sírok, és azok a kezdetleges hulladéklerakók, melyekben a növénymaradványokat találták, és amelyekből az orvosok a következtetéseiket le tudták vonni.

A már említett Humphrey szerint a marokkói területen élt egykori emberek olyan változásokat idéztek elő fogaikon, melyek hátterében kulturális okok állnak. A csontvázak 90%-ánál ugyanis az egyik, vagy mindkét középső-felső metszőfogat eltávolították. A kérdés az, hogy a lyukas fogakat is eltávolították-e, de erre nem találtak bizonyítékokat.

image: 1.