A fogkeménységünkkel szállunk ringbe a cápák ellen

Biztos sokunkban felmerült már a kérdés: Hogy lehetséges az, hogy az állatvilág ragadozói olyan tökéletes, vakítóan fehér fogsorral rendelkeznek? Naponta több tucat csonton és húson rágják át magukat, mégsem láttuk soha, hogy foguk letört, csorbult volna. Irigykedünk, ugye? Pedig igazán nincs rá okunk. Kutatások kimutatták, hogy a mi fogaink semmivel sem gyengébbek, mint az övék, sőt! Hasonlóan erős fogazattal rendelkezünk, mint a tigriscápák. Fogaink szerkezetüket tekintve nem sokban különböznek a nagyhalakétól viszont, sokkal megnyerőbb mosolyt kölcsönöznek viselőjüknek. A cápák és az emberek fogazata közti különbségeket és hasonlóságokat kezdte vizsgálni a Németországban található Duisburg-Esseni Egyetemen dolgozó Matthias Epple professzor kutatócsoportjával. Rövid időn belül döbbenetes eredményekre jutottak.

Lássuk, mit tudnak a cápák

A professzor és csapata a lándzsafogú cápa és a tigriscápa fogait vette nagyító alá. Ez utóbbiról talán már többen hallottak, ugyanis az egyik legveszélyesebb cápafajként tartják számon. Alapvetően a két ragadozó fogazata hasonló, de funkcióját tekintve eltérnek egymástól. A lándzsafogú beletép áldozatába, míg a tigriscápa fogai sokkal inkább konzervnyitóként működnek, mivel alsó- és felső álkapcsát oldalirányba is tudja mozgatni. A cápáknál háromféle fogfajta figyelhető meg: a már említette hegyes fogak a sikamlósabb zsákmány megszerzésében nyújtanak nagy segítséget. Az őrlőfogakkal a keményebb darabokon rágják át magukat; kagylókon, rák- és teknőspáncélokon. A csipkézett fogaikkal a nagy testű állatokat fogyasztják el.

Győzedelmeskedik a speciális fogszerkezet?

Habár mi nem tudunk páncélokat feltöri a fogunkkal, semmi okunk a szégyenkezésre. Az emberi fog semmivel sem gyengébb az óceánok ragadozójának fogainál. Habár a cápák roppant erős zománcréteggel rendelkeznek, az emberi fog speciális mikro- és nanoszerkezetével szállt be a versenybe.

De mit is jelent ez pontosan?

Fogaink apró kristályokból állnak, és különlegesen stabil az elrendeződésük. Ezen felül fehérjemolekulákkal tapadnak egymáshoz, minek köszönhetően csökken a sérülékenységük. Így tehát, ha valamilyen ütés, sérülés éri a fogat, az nem reped végig, hiszen a már említett szerkezet elnyeli az erőhatásokat. Ami a cápák fogazatát illeti, az egy rugalmasabb dentinrétegből áll, melyet egy kemény zománcréteg fed. Ez utóbbi a fluorapatitnak köszönheti különleges ellenálló képességét. Mi egy puhább zománcréteggel rendelkezünk, ami hidroxiapatitból áll. Ez az anyag a csontjainkban is megtalálható. A fogzománc egyébként az emberi szervezet legkeményebb része. Kalcium, fluor és foszfor alkotja, élő sejtet egyáltalán nem tartalmaz.

Fogszuvasodás tekintetében ők a jobbak

Egy ponton azonban mégsem tudunk felülkerekedni a cápákon, ez pedig a fogszuvasodás kérdése. Szuvasodásról akkor beszélhetünk, amikor a fogak keményszövetei roncsolódnak. Ez a fogfelszínt érinti először, később azonban a fogbélre is kihat. Az emberekkel ellentétben a cápák nem hajlamosak a fogszuvasodásra, ennek pedig biológiai okai vannak. A cápák fogainak felszínét teljes egészében fluorid borítja, ami úgy működik, mint egy természetes fogkrém. Nem véletlen, hogy a legtöbb fogpaszta fluoridot tartalmaz, ez ugyanis növeli a fogak sav-ellenállóképességét. A mi fogainkon azonban kevesebb, mint 1% hidroxid-fluorid cserélődik egy fogmosás alkalmával. Az óceán vadjai ezen felül folyamatosan cserélik már elhasználódott fogaikat. Mivel több sorban helyezkednek el, a szájüreg hátsó részéből folyamatosan érkeznek az újabbnál-újabb tűéles fogak. Egy cápa akár 30.000 fogat is elhasznál élete alatt. Egyes fajok egyenként váltogatják legfőbb fegyverüket, mások egyszerre cserélik le teljes fogsorukat. A folyamat időtartama is különböző; pár nap alatt is végbemehet, de néha hónapokig is eltart. A fűrészes fogak azért is használódnak el olyan gyorsan, mert az emberekkel ellentétben nem az álkapocsból nőnek, hanem kötőszövetek kapcsolják a nagyhalak érdes bőréhez. Úgy néz ki, a cápák egyelőre lépéselőnyben vannak, de nem sokáig. Egy biztos: megfelelő szájápolással, rendszeres fogorvosi kontrollal és a cukros ételek mellőzésével még behozhatjuk a lemaradásunkat.

images: 1. 2.