Royal Botanic Gardens – Egy darabka Paradicsom

Biztos sokan álmodoztunk már arról, hogy egy kellemes májusi délutánon kiülünk a virágba borult kertünkbe egy csésze teával és a kedvenc könyvünkkel. A rohanó városban azonban kevés házhoz tartozik zöld terület, és ha mégis, keveseknek adatik meg, hogy ideje is legyen megfelelően gondozni. Szerencsére azonban ettől még nem kell lemondanunk az imént említett álomképről. London belvárosától nem messze, Richmond upon Thames  kerületben találhatóak a Királyi Botanikus Kertek (Royal Botanic Gardens); rusztikus fapadok eldugott kis lugasokban, idilli környezet, több, a szivárvány színeiben pompázó virágok, egyszóval a földi paradicsom egy apró darabja!

A park kialakulása

A park nevében található többes szám arra utal, hogy több kert egyesüléséből jött létre: Richmond 1290 óta királyi birtok volt. Az évek során apácák, szerzetesek, királyok és hercegek tulajdonát képezte, udvarházak, kastélyok, kolostorok, paloták álltak rajta. Kew alapvetően mezőgazdasági terület volt, egy, a Temzén átívelő híddal. A 17. században építette ide Fehér-ház nevű rezidenciáját a Capel család, melyhez egy falakkal körülvett, francia stílusú kert is tartozott.

1727-ben a richmondi birtok Karolina királyné tulajdonába került, aki rajongott az angol kertépítészetért. Anglia egyik leghíresebb kertépítészével, Charles Bridgemannal újratervezték a kertet, felépültek az első pavilonok és négy különböző területet hoztak létre: vadon-jellegű rész, pázsitos területek kacsaúsztatóval, franciastílusú kertrész és a Temze-parti promenád, melyet Riverside Terrace-nak neveztek. Ezt 40 évvel később Lancelot „Capability” Brown átépítette, újabb sétányokat alakított ki, és lebontotta a legtöbb pavilont.  A királyi család 1772-ben átköltözött a kew-i palotába, de a richmondi kertek az ő kezükön maradtak.

A királyi család előtt még Auguszta hercegné lakott a Fehér-házban, aki a környező kerteket korának híres kertészeivel alakíttatta ki. 1760-as években élte virágkorát ez a terület, mely immár öntözőrendszerrel, számos díszépülettel és a híres pagodával is rendelkezett. III. György 1802-ben lebontotta a richmondi és a kew-i parkok közé épült falakat és egyesítette a területeket. 1841-ben az állam felvásárolta a botanikus kertet, mely hanyatlásnak indult. Igyekeztek újra felvirágoztatni, azonban a világháború jelentős károkat okozott a kertekben. A második világháború alatt óvóhelyeket ástak ide és zöldségeskertté alakítottak jelentős területeket. 1959-ben jelentősen felgyorsultak a helyreállítási munkálatok, felépültek az üvegházak, a pagodákat rendbe hozták, kibővítették a herbáriumot, és megnyitották a híres Narancsház kiállításait. 1987-ben Diana hercegné avatta fel a Walesi hercegné melegházat, ami Augusztának állít emléket.

Utcái

A kert fősétánya, és a két fő fasor (vista) sugárirányban szalad a Pálmaháztól. A pagoda-fasor, ahogy a neve is mutatja, a pagodáig nyúlik, és örökzöld fák ölelik körül. A Sion-vista egészen a Temze partjáig vezet bennünket, 1200 m hosszan. A cédrus-vista végében egy pompás libanoni cédrusfát találunk, még a 18. századból. Ez a sétány keresztbe szeli az egész arborétumot, keresztezve az imént említett vistákat. 

Épületei

1990 óta tekinthetjük meg a Pálmaházat jelenlegi formájában. Növényeit az afrikai flóra, ázsiai és ausztráliai flóra valamint amerikai flóra csoportokba sorolhatjuk. Számos különleges pálmafát királynőpálma, őszibarackpálma, stb.) és egzotikus növényt (kenyérfa, kávécserje, gumifa, stb.) vehetünk itt szemügyre. A Mérsékeltövi-házban tájegységek szerint csoportosították a gyűjtemény darabjait. Így gyönyörködhetünk dél-afrikai, szubtrópusi, új-zélandi, afrikai és ázsiai flórákban egyaránt. A Walesi hercegné-ház számos lenyűgöző fajt tartogat számunkra. Ilyenek többek között a húsevő növények, a kaktuszok és az orchideák. A kertben ezen kívül négy ház várja a látogatókat, száraz földi és vízi növényekkel egyaránt. Ezek a Davies-hát, az Evolúció-ház, a Tündérrózsa-ház és a Bonszai-ház.

Kertjei

A parkban számos, csodásan kialakított kertet találunk, így ha mindet be szeretnénk járni, lehet, hogy az egész napra szükségünk lesz. A füvek kertjében takarmány- és gabonanövények élnek a fűféléken kívül. A vízi kert centrumában egy tündérrózsákkal befedett melegvizű medence áll. A titkos kert egy tipikus angol nyaralóház kertjének imitációja, mely illatokkal és csodás látványvilággal kényezteti az ide látogatót. A sziklakert a magashegyek növényvilágát hivatott bemutatni, míg a rózsakert a világ minden tájáról származó rózsákat kínálja nekünk 54 virágágyásban. Ezen kívül a rózsalugas, a királynő kertje, a télikert, az orgonakert, az azáleakert, az erdei kert a bambuszkert, a méhek kertje és a virágágyások várják a természetbarátokat.

Májusi pompa

A kertrendszer legpompázatosabb része a rododendron sétány. Ezt a részt a már említett Lancelot Brown választotta le a Temze árteréből. Azóta kb. 700 rododendron fajt telepítettek ide, melyek közül számosat itt hibridizáltak. Ilyen például a Rhododendron Kewense és a Rhododendron Loderi. Ezek egyébként a legillatosabb fajok közé tartoznak.  A legrégebbi faj Nepálból érkezett, és különlegessége, hogy rózsaszín szirmai idővel kifehérednek. Ezek a virágok május második felében érik el pompájuk csúcsát, de szinte egész évben találunk virágzó fajokat.

Ha időnk engedi, feltétlenül látogassunk el a kertbe, gyönyörködjünk a színpompás virágokban, az égig érő pálmafákban, vagy rendezzünk pikniket a zöld pázsiton. Garantált kikapcsolódás a természet lágy ölén.

images: 1.