Nemzeti ünnepünk, augusztus 20.

Minden ország, nemzet egyedi kultúrával rendelkezik. A kultúrát, mint fogalmat, több szociológus, kultúrakutató próbálta már definiálni. Egyesek szerint a kultúra az, ahogyan az emberek mindennapi problémáikat, dolgaikat megoldják, mások szerint, ahogyan az emberek viselkednek. Geert Hofstede, holland szociálpszichológus szerint a kultúrának több rétege van, mint egy hagymának. A külső réteget a szimbólumok alkotják. Ide sorolhatjuk a nemzeti zászlókat, a himnuszokat, de akár az olyan ünnepeket is, melyek csak az adott államra jellemzőek. Ha megkérdeznénk az embereket, mi Magyarország nemzeti ünnepe, valószínűleg a legtöbben március 15-re gondolnának, pedig hivatalosan államunk ünnepe augusztus 20-a.

Mit ünneplünk augusztus 20-án?

Első sorban a magyar állam alapítását, I. István királyunk szentté avatását és temetését ünnepeljük, illetve ennek az évfordulóját. István, aki Vajk néven látta meg a napvilágot, első királyunk volt. Nevéhez kötődik az ország területén elő törzsek összefogása, szövetségessé tétele. Az általa birtokolt területen így egységes fejedelemséget tudott létrehozni, melyhez nagyban hozzá járult az is, hogy elkötelezett híve volt a kereszténység terjesztésének. Ő volt az első törvényalkotó uralkodónk is, aki az államapparátus kiépítésével párhuzamosan a keresztény egyházat is felépítette. Istvánt 1038. augusztus 20-án avatták szentté, és ezen a napon nyitották fel sírját is. A legenda szerint a sírban megtalálták jobb kezét, mely teljesen ép volt. Szent László külön apátságot alapított az ereklye őrzésére, amely a középkorban sajnálatos módon eltűnt, ám később, Mária Terézia uralkodása alatt visszakerült Budára.

Az Új Kenyér ünnepe is erre a napra esik, ugyanis a hagyomány szerint ekkor készítik el az újonnan betakarított búzából az első kenyeret. Ezt általában meg is áldják, további sorsa azonban területenként változik. Sokszor szétosztják a rászorulók között. Az Új Kenyér ünnepe 1949 óta létezik, tehát nem a néphagyomány, hanem a politika szülte eseményről beszélünk. Ez a tény azonban nem csökkentette népszerűségét, hiszen a „kreált hagyomány” találkozott az emberek értékrendjével. Az ünnep szimbóluma a nemzeti színű, piros-fehér-zöld szalaggal átkötött kenyér.

Régebben az aratóünnepeket is ezen a napon tartották, ugyanis ekkor ért véget az aratások és betakarítások korszaka. Sok helyen nem csak ezen nyári munkák végét ünnepelték, de áldást mondtak azért, hogy a zab jó minőségű legyen és hálád adtak a málnatermésért is.

Hagyományok és szokások

Magyarország déli részén, például Szegeden az ünnep alkalmából királyt és királynőt választottak. A tisztséget az kapta, aki egész évben példamutató magatartásról tett tanúbizonyságot. A királyi pár egész nap az ünnepség irányítójaként vannak jelen, gondoskodnak a jó hangulatról, illetve arról, hogy a vendégek megadják az ünnepnek járó kellő tiszteletet. Sokszor a májusfához hasonló fát is felállítanak, általában a templom elé. Erre a lányok színes szalagokat, díszeket aggatnak, melyek legnagyobb része házi készítésű. A fa az ünnepség során átkerül a főtérre, ahol a legények egyesével leaggatják róla a pántlikákat, és visszaadják azokat a tulajdonosuknak. Cserébe persze mindig ellenszolgáltatás jár, általában egy csók.

Magyarország Tortája

2007 óta már nem csak a tűzijáték miatt várjuk a 20-i ünnepséget. A Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete által kiírt „Magyarország Tortája” pályázat győztese mindig ezen a napon kerül hivatalosan kihirdetésre. Az adott év „ország tortájának” receptje ekkortól válik közkinccsé. A nyertes tortáról egy szakmai zsűri dönt, és minden évben egy magyaros ízvilágot tükröző, innovatív különlegességet választanak. A desszert ettől a naptól kezdve kapható a cukrászdákban, amit a cukrászok az eredeti receptúra alapján készítenek el. A versenyben évről évre több cukrász küzd a kiemelkedő címért, 2012-ben már 35 tortából kellett választania a szakma krémjének. 2010-ben az 1000 szeletes győztes süteményt 500 árvízkárosult gyermek fogyaszthatta el, 2012-ben pedig a pályázat „cukormentes” változatát is kiírták.

2013-ban a Milotai mézes grillázstorta kapta az aranyérmet, a tavalyi szabolcsi almás máktorta után. Elődeik a kecskeméti barackos köles torta, a szilvásgombóc torta, a pándi meggytorta, a szatmári szilvatorta és a madártejtorta voltak. Mindegyik sütemény receptje megtalálható az interneten, sok sikert kívánunk a kísérletezni vágyóknak!

images: 1. 2. 3.