Augusztus 20.

Egyik legrégebbi magyar ünnepnapunk az augusztus 20-án megtartott Szent István király napja, amely a keresztény magyar államalapítás, és a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja.

I. István élete során még az augusztus 15-i Nagyboldogasszony napja volt az ünnepnap, ekkor hívta össze a királyi tanácsot, s e napon volt a törvénynap is.

Szent László volt az, aki augusztus 20-át választotta az ünnepi dátumnak, mivel 1083-ban ezen a napon emeltette István relikviáit oltárra VII. Gergely pápa hozzájárulásával, amely szentté avatásával volt egyenértékű. Az egyetemes egyház nevében ugyanakkor csak XI. Ince pápa volt az, aki 1686-ban szentté avatta Istvánt. Ekkor elrendelte azt is, hogy Buda töröktől való visszafoglalásáról az egész katolikus világ emlékezzen meg augusztus 16-án.

A 14. század közepétől, I. (Nagy) Lajos uralkodásától kezdve már egyházi ünnep volt augusztus 20.

Később 1771-ben XIV. Benedek pápa elrendelte az egyházi ünnepek csökkentését, és Szent István napja a kimaradtak közé tartozott.  Mária Terézia azonban ismét elrendelte az ünnep megtartását, és ő volt az, aki Budára hozatta a Szent Jobbot, István kézfejét, amely ezután a körmenet része lett augusztus 20-án. A legenda szerint 1083-as szentté emelésekor épen találtak meg jobb kézfejét a koporsójában, s már az Aranybulla (1222) is törvénybe iktatta ennek tiszteletét. Később a tatárjárás vagy a török idők alatt veszhetett el, és a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá. Ma a Szent István Bazilikában találjuk meg, ezüst ereklytartóját 1862-ben készítették.

Mivel Szent István a független magyar állam szimbóluma volt, ezért az 1848-as szabadságharc után hosszú ideig nem ünnepelhették ezt a napot. Az 1867-es kiegyezés után visszanyerte régi fényét az ünnep, később munkaszüneti nap is lett, valamint elrendelték a középületek fellobogózását is címeres zászlókkal.

Az ünneplés a két világháború között kiegészült a Szent István korabeli (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására, mint össznemzeti célkitűzésre való emlékeztetéssel.

István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a második világháború végén a nyilasok Nyugatra szállították. Nem sokkal ezután vissza is került a Szent Jobb, a Korona azonban csak 1978-ban jött újra Magyarországra az Egyesült Államokból.

Az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt a kommunista rendszer számára nem volt az ünnep teljesen vállalható, megszüntetni azonban nem volt céljuk.

Így mint több vallási ünnep is, az augusztus 20. is tartalmilag újult meg. Előbb az új kenyér ünnepének nevezték el, majd az új alkotmány hatályba lépése után az új –szocialista-  államalapítást ünnepelték 20-án. 1949-től egészen 1989-ig augusztus 20. az alkotmány ünnepe volt, egyben a Népköztársaság ünnepe is.

A rendszerváltás óta kap újra helyet a programok között a Szent Jobb körmenet is.  1991 óta Szent István napja a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe.

A hagyományos, 9 órakor kezdődő tűzijáték, a Kenyéráldás, az Ünnepi szentmise, a Szent Jobb körmenet, és a Tisztavatás mellett idén is fontos szerep jut a gasztronómiának. 2007 óta minden évben megválasztásra kerül az Ország tortája. A választás idén a A „Somlói revolúció”-ra esett, amelyben habkönnyű csoki mousse, diós grillázs és főzött narancskrém található.

Az ország cukormentes tortáját idén a Nádori Cukrászda készítheti majd, a Honvédség tortája díjat pedig a Stefánia palotában dolgozó mestercukrász és csapata nyerte.

A torták augusztus 19-én és 20-án Budapesten, a Magyar Ízek Utcája rendezvényen, illetve országszerte több száz cukrászdában kóstolhatók meg. Az ünnepélyes tortaszelést a Clark Ádám téri színpadon tartották augusztus 19-én.

A nemzeti ünnep során a Clark Ádám téren fellép többek közt a Besh O drom és a Ghymes együttes is. Nyitott parlament, a budai Várban Mesterségek Ünnepe,  s egész napos programok is várják az érdeklődőket.

image: 1. 2.