A szellemi tulajdon világnapja

Napjainkban egyre nagyobb jelentősége van a szellemi tudásnak, illetve ezen tudás védelmének. Nem véletlen, hogy 2000-ben az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) április 26-át a szellemi tulajdon világ napjává nyilvánította. Ezen a napon minden olyan tudós, feltaláló, alkotó és művész munkásságát, eredményeit ünnepeljük, akik hozzájárultak társadalmunk fejlődéséhez és világunk haladásához. Magyarország számos ilyen koponyával büszkélkedhet: Puskás Tivadar (telefonközpont), Rubik Ernő (Rubik kocka), Eötvös Loránd (torziós inga), hogy csak néhányat említsek az ismertebbek közül. Az alábbiakban néhány olyan magyar feltalálótól írunk, akik kevésbé ismertek, pedig találmányaikat a mai napig használjuk. Ti ismeritek őket?

Mihályi József – automatikus expozíciós fényképezőgép

A mai Szerbia területén született Mihályi József, kisnemesi család harmadik gyermekeként. Eleinte úgy tűnt felmenői nyomdokaiba lép és kovács lesz, hiszen itt dolgozott tanoncként, amikor is már szerszámokat is készített. Bécsi kollégiumi évei azonban megváltoztatták az életét, ekkor kezdett el ugyanis fényképezni hobby gyanánt. A 20. század elején bátyja után utazott New Yorkba, ahol aztán több cégnél is dolgozott, főleg alkatrészeket gyártva. 1914-től hadi célokra készített távmérők tervezésében is részt vett. 1923-ban személyes ajánlások révén került a Kodakhoz. Itt független munkatársként dolgozhatott ötletein. Ennek eredményeképpen 1938-ban megalkotta a Super Six-20 fényképezőgépet, mely az első olyan gép volt, amivel automatikus expozíciót lehetett készíteni. 1943-ban megalkotta az Ektra fényképezőgépet. Ez már élesre állítható hátlapot és motoros filmtovábbítót is tartalmazott, ami forradalmi újításnak számított. Ezzel a géppel az USA fel tudott zárkózni Németország mellé az optikai-finommechanikai iparban.

Goldmark Péter Károly – színes televízió

A budapesti születésű mérnök középiskolás évei alatt kezdett komolyabban foglalkozni a fizikával. Bécsben beiratkozott a műszaki egyetemre, majd Berlinben képezte tovább magát. Már ekkor érdeklődött a televíziózás iránt. 20 évében előállított egy berendezést, melynek képernyőjén sikerült képet megjelenítenie. 1933-ban New Yorkba utazott, ahol CBS munkatársa, laboratóriumi vezetője, majd a társaság igazgatója lett. Egy idő után felhagyott a mechanikus berendezések építésével és az elektronikus televízióval kezdett foglalkozni. Végül 1940-ben bemutatta leghíresebb tanulmányát, a gyakorlatban is használható színes televíziót. A háború után tovább fejlesztette az eljárást, így már az űrkutatás során is alkalmazni tudták azt. Munkásságának köszönhetően az első ember Holdra lépését világszerte láthatták az emberek.

Bíró László – automata sebességváltó

Bíró Lajos budapesti származású, 1899 szeptemberében született. Eleinte újságírással foglalkozott, majd áttért a festészetre. 1938-ban jelentette be első golyóstoll szabadalmát, mert, hogy ezt is neki köszönhetjük. A kormány megvásárolta a szabadamat, mert a tollból nem folyt ki a tinta, így a repülőgépeken is tudták használni a magasban. Amit viszont kevesen tudnak, hogy Bíró Lajosnak ezen kívül másik, kb. 20 találmánya is volt. Bíró Lajos az 1930-as években egy Bugatti sportautó boldog tulajdonosa lett, azonban elégedetlen volt a kocsi mechanikus váltóművével. Tökéletesíteni kezdte, majd megalkotta az automata sebességváltót. Mivel nem talált befektetőket, az Opellel állapodott meg. Az új szerkezetet beépítette motorkerékpárjába, amely hiba nélkül teljesítette a Budapest - Berlin teszt távot. A jogokat később a General Motors vásárolta meg és cserébe havonta 200 dollárt fizetett Bíró Lajosnak öt éven keresztül. A találmányt nem alkalmazták, csupán a versenyt szerették volna csökkenteni a jogok birtoklásával. Majd 100 évvel később a cég saját 4+1 sebességű váltót fejlesztett ki és ezt kezdték gyártani.