Nyálmirigy betegségek

De tudjátok-e, hogy azáltal, hogy a szánkban elegendő mennyiségű nyál termelődik, optimálissá válik az emésztésünk, egészségesebbek lesznek fogaink és komfortérzetünk is jobb lesz. Épp ezért igen nagy gond, ha valamilyen rendellenesség hatására nyálmirigyeink megbetegszenek. Ilyenkor sokszor nehézségeink akadnak a nyeléssel, kiszárad a szánk, akár be is lázasodhatunk, nem beszélve az esetleges fájdalomról és a szánkban jelentkező kellemetlen ízérzetről.

Mi okozhatja a nyálmirigy elváltozásait, nyálmirigy duzzanatot?

Szájüregünk megfelelő nedvesítéséről több száz nyálmirigy gondoskodik, melyek a szánkban, a torkunkban és nyakunkon helyezkednek el. Három fő nyálmirigyet különböztetünk meg: az állkapocs alatti nyálmirigyeket a szájfenéken, a nyelv alatti nyálmirigyeket, melyek közvetlenül a nyelv alatt helyezkednek el és a fültőmirigyeket, melyek az arcunk két oldalán vannak. Néha ezeket a mirigyeket valamilyen közvetlen megbetegedés éri (pl. nyálkő, daganat), de előfordulhat, hogy autoimmun betegség vagy vírusok akadályozzák meg őket a normális működésben. Lássuk, mik a megbetegedések leggyakoribb okozói.

nyálmirigy

A leggyakoribb nyálmirigy károsítók

Fertőzések

Bizonyos vírusos megbetegedések okozhatják a nyálmirigyek duzzanatát. Ilyen lehet pl. a mumpsz, amire elsősorban a gyerekek fogékonyak, de sokszor felnőtteket is megtámad. Akik túlélik ezt a betegséget, élethossziglani immunitást szereznek. A mumpszos betegek 30-40%-ánál fordul elő fültőmirigy duzzanat, és általában az arc mindkét oldalát éri. Az influenza és a HIV vírus is produkálhat hasonló tüneteket.

Nyálkő

Nyálkő egy, a nyálmirigyekben keletkező kő, általában az állkapocs alatti mirigyekben jön létre. Ha a kő elakad a nyálmirigyvezetékekben, akkor alakulhat ki gyulladás, duzzanat. Az eltorlaszolt vezetékben nem tud továbbfolyni a nyál, így szájszárazsággal kell számolnunk, mely sokszor görcsös fájdalommal jár. Az elzárt nyálmirigyben ilyenkor pangás alakul ki, mely kedvez a baktériumok elszaporodásának. Kutatások szerint a férfiaknál kétszer gyakoribb a nyálkő előfordulása.

Sjörgen-szindróma

Ez a szindróma egy autoimmun betegség, amikor is az immunrendszerünk megtámadja a nyál- és más nedvességtermelő mirigyeinket. Épp ezért nem csak a száj, de a szem is gyakran kiszárad. A szindrómában szenvedők felénél tapasztalható kétoldali nyálmirigy duzzanat is, de ez legtöbbször nem jár fájdalommal.

Nyálmirigy ciszta, tumor

A ciszta kötőszövetes tokkal körülvett kóros, zsákszerű testüreg, mely folyadékkal vagy gázzal van tele. Általában jóindulatúak, jellemzően a bőrön és a nemi szervekben keletkeznek. Legtöbbször akkor alakulnak ki, ha nyálkő, tumor, sérülés vagy valamilyen vírusos fertőzés miatt elzáródás keletkezik. Előfordulhat olyan veleszületett rendellenesség is, amikor a ciszták már születéstől fogva a fültőmirigyben vannak, akadályozva így az evést és a beszédet.

Mit tehetünk a nyálmirigy betegségek ellen?

A megbetegedett nyálmirigyek kezelése attól függ, hogy mi okozta a károsodást. A vírusos, bakteriális megbetegedés által okozott gyulladást legtöbbször antibiotikummal kezelik. Amennyiben a probléma forrása nyálkő, vagy valamilyen fizikai akadály, akkor növelnünk kell a nyáltermelést. Rágózzunk, együnk savanyú cukorkát, harapjunk citromba, de akár egy meleg borogatás is segíthet. A meginduló nyáltermelés ugyanis kimozdíthatja a követ a helyéről, így visszaállhat a mirigy normális működése. A jóindulatú daganatoknál sugárkezelést szoktak alkalmazni, rosszindulatú daganatoknál pedig már kemoterápia is szóba jöhet. Komolyabb eseteknél akár sebészi eltávolításról is beszélhetünk, ezért nagyon fontos, hogy minden esetben konzultáljunk szakorvossal.

kép: 1.

Kedvezmény: 10%

Esztétikus / Fém  fogszabályozó gyerekeknek 10% kedvezménnyel!

Akciónk a 7-17 év közötti gyerekekre vonatkozik.

Az ajánlat visszavonásig érvényes.

Tovább olvasom