Ne higgy a szóbeszédnek! Fogászati tévhitek és cáfolatuk

Sajnos hajlamosak vagyunk elhinni olyan tanácsokat, melyek megalapozatlanok, csupán azért mert megbízhatónak tartjuk a forrást, vagy, mert kevés információval rendelkezünk a témát illetően. Nincs ez másképp sem a fogászati tévhitekkel.

Tényleg minden étkezés után fogat kell mosni? Semmit sem tehetünk a rossz fogak ellen, mert azok genetikailag öröklődnek? Nem biztos. A következőkben hasonlóan igaznak hitt bölcsességekről rántjuk le a leplet.

„Nincs nálad fogkefe? Dobj be egy rágógumit!”

A rágógumi fokozza a nyáltermelést, ezáltal plusz ásványi- és védekező anyagokhoz juttatja a fogakat. Ezzel erősíti a fogzománcot és hozzájárul a szájhigiéniához, de semmi esetre sem helyettesíti a fogmosást!

„Minél erősebben dörzsölöd, annál jobb!”

Az alapos fogmosás fontos, de nem az erőn van a hangsúly. Ha túl durván mossuk a fogunkat, vagy túl erős a fogkefénk sörtéje, könnyen megsérthetjük a fogínyt. Ennek hatására az visszahúzódik, így szabadon marad a fognyak. Ez a terület igen érzékennyé válik, esetenként fogínyvérzés is előfordulhat. Ezt elkerülendő válasszunk kellően puha sörtéjű, kisfejű fogkefét és ügyeljünk a helyes technikára: kör-körös mozdulatokkal mossuk fogunkat a fog tövétől haladva a korona felé.

„Cukrok és csokik a fogak ellen!”

Alapvetően nem az édességgel van a baj, hanem azokkal a kémiai anyagokkal, amiket tartalmaznak. Mind emellett a savanyú ételek hasonlóan káros hatással bírnak, a bennük lévő savak ugyanis rongálják a fogzománcot. Így a savanyúcukroktól, a magas savtartalmú gyümölcslevektől, üdítőktől is tartózkodjunk.

„Fogkefe csere? Majd ha szétállnak a sörték…”

Ez hibás hozzáállás. A fogkefénket 8 hetente érdemes cserélni, ennek pedig több oka is van. 12 hét után harmadára csökken a sörték hatékonysága, már nem tisztítanak megfelelően. Továbbá a vizes, nem kiszáradt fogkefe kitűnő táptalaja a bacilusoknak. Betegség esetén érdemes azonnal lecserélni a fogkefénket, ami az említett okok miatt újrafertőzéshez vezethet.

„A fogászati kezelés fájdalommal jár”

Sokan azért nem megyünk fogorvoshoz, mert félünk a kezeléssel járó fájdalomtól. Szerencsére ma már számos lehetőség áll rendelkezésünkre, mellyel kiküszöbölhető a fájdalom. Az orvosok korszerű technikával, fájdalomcsillapítókkal és érzéstelenítőkkel dolgoznak, így legfeljebb apró kellemetlenségként fogjuk megélni a fogorvosnál tett látogatást. Gondoljunk csak bele: nem éri-e meg ezt kibírni, mikor cserébe elmúlik a napok óta tartó fogfájásunk?

„A kismamák nem kaphatnak érzéstelenítőt!”

A jelenleg forgalomban lévő érzéstelenítők már nem tartalmaznak a magzatra káros anyagokat. Így tehát, ha a kismama már túl van a hányós korszakon, nyugodtan kaphat érzéstelenítőt, fájdalomcsillapítót. Ha pedig a beteg gyógyszer érzékeny, vagy allergiás, akkor sajnos nem élhet ezekkel a szerekkel, akár gyermeket vár, akár nem.

„A fluorid jót tesz a fogaknak!” 

Igaz ugyan, hogy a fluorid felel csontjaink keménységéért és erősíti a fogzománcot, ám a kevesebb néha több! Ha a fogak fejlődése során (tehát általában gyermekkorban) túl sok fluorid jut a szervezetünkbe, a fogainkon fehér foltok jelennek meg. Ezek később bebarnulnak, és ezen sajnos a fogorvos sem tud segíteni, lévén belső folyamat eredményei. Később esetleg esztétikai kezeléssel javíthatunk rajta, de praktikusabb, ha megelőzzük az elszíneződést. A kicsiknek, épp ezért ha tehetjük, fluorid-mentes fogkrémet vásároljunk, így akkor sem lesz baj, ha alkalmanként lenyelik az ízesített fogpasztát.

„Majd akkor megyek fogorvoshoz, ha fáj a fogam!”

A fogfájásnak számos oka lehet: rossz fogkefe, visszahúzódott íny, gyulladás stb. Gyakran mire eljutunk az orvoshoz, már komolyabb a baj, mint hittük, és nem elég egy puszta tisztítás vagy tömés, olyankor gyökérkezelésre is szükség van. Ezt megelőzendő rendszeresen járjunk fogászati ellenőrzésre, így megelőzhetjük a kellemetlen meglepetéseket.