Melyik fogkrémet válasszam?

Nem is olyan régen, még az 1840-es években nem létezett fogkrém. Az emberek ekkor fogport használtak a fogaik tisztítására, melyek szépiacsontot, őrölt korallt, porcelánt vagy égetett tojáshéjat tartalmaztak. Ma már természetesen rengeteg fogkrém típus áll a rendelkezésünkre, a drogériákban olykor tanácstalanul is állunk a választék előtt. Vannak olcsóbbak, mégis jók, és drágább, speciálisabb fajták is. De mégis, mire érdemes figyelni, amikor kiválasztunk egy fogkrémet?

Manapság, ahogy többnyire minden, a fogkrémek is egyre tökéletesebbek. Olyat már nem lehet találni, ami nem korszerű. Amit tudnia kell, azt tudja: tisztít, ahogy az tőle elvárjuk, a fogat finoman polírozza, olyan összetevők pedig nincsenek benne, ami ártalmas lenne ránk nézve, a szájnyálkahártyán keresztül felszívódva. Azért mégsem mindegy senkinek, milyen annak a fogkrémnek az íze, és mennyire habzik – hiszen embere válogatja, kinek mi felel meg.

Mi van a fogkrémekben?

Lássuk, mi is van a fogkrémekben: a krém tömegének felét abrazív anyagok és olajos, polírozó anyagok alkotják, ezek együttesen járulnak hozzá, hogy a tisztítás alapos, de mégis kímélő, karcmentes legyen, nagyobb mértékű kopást ne okozzon. A legtöbb fogkrémben van kalcium-karbonát, kalcium-foszfát, alumínium-oxid szemcsék, szilikát-szemcsék. A felületaktív anyagok úgynevezett zsíralkohol-szulfonátok, ezeknek feladata a habosítás, illetve a zsíros és olajos ételmaradékok eltávolítása a fogról. A fogkrém ízéről és állagáról különféle stabilizáló- és kötőanyagok gondoskodnak. Népszerű aroma- és illatanyag a mentol és menta. Vannak a fogkrémekben a fog ásványi anyagainak megfelelő összetevők is, így például stroncium, szervetlen vagy szerves fluorid-vegyületek: többnyire nátrium-fluorid, nátrium- és kálium-monofluorofoszfát, vagy amin-fluorid.

Melyik fogkrémet válasszam?

A magas fluoridtartalmú fogkrémek jelentős foszuvasodásgátló hatással rendelkeznek, épen tartják a fogzománcot, és ha egy fog megsérül, segítenek megállítani a további ásványianyag-vesztést. Intenzív habzóhatásuk azonban nincs. Így sajnos a legjobb védelmet adó gyógyfogkrémek kevésbé népszerűek, bár hatásosabbak, mint a kereskedelemben kapható átlagos fluoros fogpaszták.

Emellett azonban ne feledjük, hogy a fogszuvasodás és ínysorvadás elleni védelem inkább egy illúziónak nevezhető, hiszen ha belegondolunk, kézmosás után sem marad semmiféle hosszantartó védőhatás a koszok ellen kezünkön. Fog- és ínyvédő hatást tehát egyéb, kiegészítő anyagoktól, fluorid gélektől és ínyápoló zseléktől várunk.

Ha érzékeny a fogunk, ügyeljünk rá, hogy fogkrémünkben legyen kálium-klorid és kálim-nitrát, melyek idegen védőréteget képeznek a fog belsejében – megakadályozva a fájdalomérzetet okozó nátrium- és kálium-ionáramlást.

A fehérítő hatás a leghiúbb ábránd, amit fogpasztával kapcsolatban kergethetünk. Ugyan a fogmosást követően pár percig valóban érzékelhetjük annak csillogásfokozó hatását, a kemény fogkő képződését csak lassítani lehet, tényleges színváltozást nemigen okoznak. Ezek a fogfehérítő fogkrémek nátrium-bikarbonát vagy karbamid-bikarbonátot tartalmaznak: bennük aktív oxigén szabadul fel, melytől tényleg halványulnak a színes lerakódások, de hogy sokkal fehérebb lesz a fog, az túlzás.

Milyen a tökéletes fogkrém?

Olyan, amit szívesen használsz! Válaszd ki azt a készítményt, amely a leginkább passzol hozzád ízvilágában, állagában, habzóképességében. Fontosabb a fogmosási technika hatékonysága, pontos kivitelezése, mert a legjobb paszta sem fejti ki jótékony hatását, ha nem érintkezik minden tisztítandó fogfelülettel, vagy a fogmosás túlságosan rövid ideje alatt csak néhány másodpercre korlátozódik a hatása.

Konzultálj fogorvosainkkal és dentálhigiénikusunkkal a helyes szájápolásról!