Amalgám vagy kompozit?

A tudománnyal kapcsolatban az a csodálatos, hogy korábbi hiedelmeinkről gyakran kiderülnek, hogy a tudósok által talált bizonyítékok alapján nem igazak. Még a legelfogadottabb teóriák is összeomolhatnak új bizonyítékok fényében. Egészen mostanáig igaznak tűnt, hogy az amalgám tömések rosszak számunkra, hogy rákkeltőek, és hogy a fogszínű kompozit remek helyettesítő tömőanyag. Természetesen ez nem ilyen egyszerű dolog. Kiderült ugyanis, hogy a biszfenol A (rövidem BpA) nevű kemikália szivárog a kompozit anyagokból, amely ugyanaz az anyag, ami a műanyag flakonokból távozik. Ez az anyag elhízáshoz, valamint hanyatló sejt funkciókhoz vezet, hozzájárul az asztma kialakulásához, emellett rákkeltő is.  Az amalgám tehát lassan visszatér a fogorvosi rendelőkbe, és a technikusok már nem ellenkeznek annyira az újbóli használatával kapcsolatban.  A kérdés tehát ezek után nem más, mint hogy milyen legyen a tömésünk.

Amalgám

Az amalgám egy ezüstszínű anyag, amelyet viszonylag egyszerű észrevenni. A higanynak más fémekkel (többek közt rézzel) alkotott ötvözete ez, amelyet a fogászatban több mint 100 éve használnak.  Olcsósága,  egyszerű feldolgozása, valamint anyagtani tulajdonságai miatt a mai napig használják fogtömésre. Ugyan elülső fogak esetében nem használják az amalgámot, a nagyobb kiterjedésű hátsó fogaknak  megfelelő.  Az utóbbi időben pont a kompozit tömések elterjedése miatt szorult háttérbe. Nem minden esetben indokolt azonban az amalgám tömések kompozitra cserélése, mivel az amalgám tömések akár 20-30 éven át is a helyükön maradhatnak, míg a kompozitot alig 10 éve használják. Nem ajánlott azonban az amalgámtömés fémallergia, valamin várandósság esetén.

Mivel szétszórja a röntgensugárt, ezért valamivel nehezebb a fogak vizsgálata azok számára, akiknek amalgámos tömésük van. Az amalgám és az időskori demencia között erős összefüggést mutattak ki, valamint a szájrák kialakulásával kapcsolatban is. Hátránya továbbá az is, hogy jobban reagál a hideg-meleg hatásokra, így a kezelt fog könnyebben törhet.

A higany mérgező anyag, ezáltal az amalgámban is található valamilyen szintű erősen mérgező anyag.  Ennek ellenére, az amalgám mérgező természete még mindig nem tisztázott. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az amalgám biztonságos, és a levegőből nagyobb mennyiségű higanygőzt lélegzünk be, mint amennyi felszívódik az amalgámtömésből. Amit tudhatunk még az az, hogy a higany bányászása és exportálása kifejezetten rossz a környezetnek, és a vele dolgozó embereknek.

Kompozit

A fogszínű kompozit tökéletes megoldásnak tűnt egy ideig. Esztétikailag is előnyösebben néz ki egy amalgámmal tömött fognál. Nincsen benne higany vagy más fémek, helyette egészében mesterséges gyantából áll. Ez a gyanta természetesen módosított műanyagból áll, csak úgy mint minden más. Így a környezetre való hatása kevésbé nagy. Ennek ellenére van egy kisebb probléma vele. Az anyagból a már említett BpA szivárog, és minél tovább van bent a tömés, annál több BpA kerül a szervezetbe, amely semmiképpen nem jó számunkra. A kompozit további hátránya még az amalgámmal szemben az, hogy sérülékenyebb. Az évek során sokat vátozott azonban a kompozit tömőanyagok összetétele, többek közt javult azok kopásállósága is.

Mindent összevetve a tanulmányok azt sugallják, hogy a kompozit gyanta jobb, mint az amalgám. A higany erősen mérgező, és nem szabadna, hogy testünk közelében legyen.  De újra megemlítendő, hogy a BpA is. Talán ha a higany kicserélhető lenne valami kevésbé káros anyagra, akkr használható lenne tömésként. Addig azonban úgy tűnik kevesebb probléma van a kompozit töméssel.