Fogászati blog, londoni magyarok blogja

Sok rémtörténet kering a bölcsességfogakról, azok kihúzásáról, és a velük járó problémákról. Valójában a bölcsességfog jövője személyenként változik, sőt vannak olyanok, akiknek sosem nő ki ez a foguk. Hogyan lehetséges ez? Következő cikkünkben igyekszünk fényt deríteni rá.

Legutóbb, mikor fogászati ellenőrzésen jártam a vizsgálat végén a fogorvosom vidáman megjegyezte, hogy ha már itt vagyok, gyorsan leszedi a fogkövemet. Egy pillanatra megijedtem. Fogkő?

Elérkeztünk a nyár kétharmadához. Néhányan már túl vannak a régóta várt családi nyaraláson, mások még csak álmodoznak a jól megérdemelt pihenésről, a hegyekben való túrázásról, búvárkodásról. A számos programlehetőség mellett kisebb gondunk is nagyobb annál, mint sem hogy a fogainkkal foglalkozzunk a nyáron.

Fogaink igen erős anyagból készültek, épp ezért rendkívül ellenállók a legtöbb erőhatással, hővel, kemény anyaggal szemben. Ennek ellenére előfordulhat, hogy fogunkból letörik egy darab, megreped, meglazul. Igen, való igaz, hogy az évek múlásával csontjaink elöregednek, azt azonban le kell szögeznünk, hogy fogaink szerkezete nem magától gyengül el. Törékennyé váláshoz mi magunk is hozzájárulunk, méghozzá olyan tevékenységekkel, melyekről nem is sejtjük, hogy károsítják fogainkat. A következőkben azokat a szokásokat vizsgáljuk, melyek elősegítik a fogszövet roncsolódását.

Napjainkban egyre többen panaszkodnak állkapocsi fájdalomra. Ilyenkor azonban nem konkrétan az állkapcsunk fáj, hanem az állkapocs-ízületünk. Ettől persze még nem érezzük magunkat jobban. De mi tévők legyünk? Ne beszéljünk? Ne együnk? Ne mosolyogjunk? Mielőtt örök fogyókúrára és búskomorságra kárhoztatjuk magunkat, próbáljunk rájönni arra, mi okozza a fájdalmat, majd ennek tükrében válasszuk ki a legmegfelelőbb kezelési módot. Ebben segít nekünk a következő cikk.